A napokban ellátogatott hozzám volt iskolatársam, Angéla. Jóban vagyunk, de nem túlzottan szeretjük egymást. Ez már az iskolában is látható volt, manapság meg még kifejezettebben. Nem tudom az okát, mert nem tudok rá semmi rosszat mondani. Valahogy ideges leszek a társaságában. Feltételezem, hogy ő is az én jelenlétemben. Igen, az emberek is hasonló viszonyban vannak egymással, mint a növények. Egymás társaságát kedvelik, tűrik vagy nem szeretik. Általában nem tudjuk, hogy mi az oka ennek a vonzó vagy taszító kölcsönhatásnak, sem az emberek sem a növények viszonyában. De hogy létezik, az bizonyos, még akkor is, ha nem ismerjük a magyarázatát.
Már az első kérdésén kiborultam. Épp salátaleveleket mostam, s rám kérdezett:
– Hol vetted te ezt a salátát, hogy levelenként ennyire mosogatod?
– Először is: nem vettem, hanem termesztettem. Másodszor pedig: én alaposan megmosok mindent, a salátát különösképpen, mert nyersen fogyasztjuk. Édesanyám tanított arra, hogy hét vízből kell megmosni a salátát.
Éppen már a tetőfokon volt a hangulat, amikor az udvarról kapunyitást hallok. A kutyus is jelét adta, hogy valaki belépett az udvarba.
– Édesanyám, soha jobbkor nem jöhetett volna. Örülök, hogy megjött, itt van nálam Angéla, s éppen a fejemhez vágta, hogy miért mosom a salátát folyóvíz alatt. Szerinte minek ez a flanc, meg kell mosni, és kész.
Miután édesanyám helyet foglalt, s a kávét is megfőztük, nyugodtabb légkörben folytathattuk.
– Tudjátok, gyerekek – szólt –, egy orvos ismerősöm mondta még akkoriban, amikor nem volt folyóvizünk a házban, hogy hétszer kell megmosni a salátát bő vízben, de jobb, ha nyolcszor mossuk. Most, hogy van folyóvizünk az én módszerem a következő: egy nagyobb vájdlingba vizet eresztek a salátára, hogy egy kicsit ázzon (sokáig nem szabad áztatni), és azután levelenként mosom meg a vízcsap alatt. Nem annyira a sár miatt kell alaposan megmosni, más szennyeződés is rátapad a salátalevélre. Különben állítom, hogy a hétszeri mosás sem elegendő. Ezt egyébként, ha jól emlékszem, egykor a Föld Népében meg is írtam, de nem árt megismételnem, az alaposan megmosott salátáról még ázik le valami szennyeződés a cukros-ecetes lében, és csodálkozunk, hogy a kristálytiszta ecetes víz zavarossá válik az alaposan megmosott salátától. Az ecetes víz ugyanis leáztat a salátáról olyan piszkot is, amit a tiszta víz nem mosott le. Célszerű tehát a salátaöntet ráöntése előtt ecetes vízben is megmosni a salátát. Mosásra használhatunk olcsóbb ecetet, öntetnek pedig citromlevet, bor- vagy almaecetet.
– Hasznos volt ma ide látogatnom hozzátok, mert ha holnap megérkezik a kis unokám, majd nem mulasztom el a számára, de a számunkra is előkészített salátát átmosni ecetes vízben. Gondolom, hogy kisgyerekek esetében ez fokozottan érvényes. Valószínűleg a spenótot sem árt átmosni ecetes vízzel – szólt egész nyugodt hangon Angéla.
Édesanyám hosszasan elgondolkodott, majd beleszürcsölt a kávéjába, s így folytatta:
– Emlékszem, annak idején, amikor ez megjelent a Föld Népében, milyen sokan betelefonáltak a szerkesztőségbe, dicsérték a mosási módszeremet. Még egy agronómusnő is volt köztük, aki határozottan támogatta az ilyen és hasonló tematikákat a rovatban. Ha jól emlékszem, azt mondta, hogy a gyökérzöldséget is, a céklát, s más zöldségfélét is ajánlatos ecetes vízben mosni, mert jelentősen csökkenti a vegyszerek mérgező hatását.
Nagy hirtelen mindenki fölugrott a békés kávézgatás és kellemes beszélgetést követően, én már rég elfelejtettem a feszültséget, s mindenki ment a saját útjára, a munkája után.
