A rendszerek formáikat tekintve lehetnek: klasszikus vetésforgó, keretvetésforgó, vetésváltás, monokultúra, valamint alternatív termesztési rendszerek.
A klasszikus vetésforgó. Szűkebb értelemben („klasszikus”) vetésforgóról tulajdonképpen négy elem megléte esetén beszélhetünk, mely elemek a következőkben kerülnek bemutatásra.
·
Növényi összetétel (vetésszerkezet). Egy gazdaságban (vetésforgóban) 3-tól akár 20 növényfaj is termeszthető. A sikeres termesztés első lépése a növények összetételének szakszerű megválasztása, éspedig a természeti, biológiai és üzemgazdasági tényezőcsoportok alapján. Ezeket a tényezőket a táblatörzskönyvnek kell tartalmaznia.
A természeti tényezők közül az éghajlati (klimatikus) faktorok közé tartozik a napfénytartam (órára, évre vagy vegetációs időre vonatkoztatva), a hőmérséklet (°C; min.–max., évi középhőmérséklet, a vegetációs idő hőmérséklete), a hőösszeg (°C; évi, illetve a vegetációs időben), a tenyészidő hossza (nap). A talaj v. edafikus tényezőkhöz tartozik az alapkőzet, agyagásványok, genetikus talajtípus, fizikai talajféleség, kötöttség, pH-érték, összes sótartalom, termőréteg, humusztartalom, tápanyagtartalom, vízgazdálkodási jellemzők, domborzat (lejtésszög, lejtésirány v. kitettség, eróziós hajlam) stb.
A természeti tényezők szinte közvetlenül meghatározzák a biológiai tényezőket.
A fentieken kívül a táblatörzskönyv tartalmazza az üzemgazdasági tényezőket is.
·
A növények aránya a vetésforgó következő eleme, amely az egyes fajok területét (ha), illetve arányát (%) mutatja.
· A növényi sorrend a harmadik elem, amely jelentősen kihat a termesztés sikerére. A növényi sorrendet befolyásolja az elővetemény-érték és -igény, valamint a növényfajok egymással és önmagukkal való összeférhetősége. Léteznek önmagukkal összeférhető növények (pl. kukorica, rozs, rizs stb.), amelyek váltás nélkül, több éven át termeszthetők azonos táblán (ilyen a monokultúra is). Az önmagukkal kevésbé összeférhető növények legfeljebb egymás után 2 évben termeszthetők azonos táblán (pl. az őszi búza). Az önmagukkal összeférhetetlen fajok csak 3–6 év után kerülhetnek azonos táblára (napraforgó, cukorrépa, szója stb.).
· A rotációs idő vagy körforgás a vetésforgó negyedik eleme, amely megmutatja, hogy milyen időközönként kerülhetnek vissza egyes növényfajok ugyanarra a területre.
Lássuk a legegyszerűbb példákat (1. táblázat):
Sorrend | Összetétel | Arány |
1. év | őszi búza | 25% |
2. év | cukorrépa | 25% |
3. év | tavaszi árpa | 25% |
4. év | őszi káposztarepce | 25% |
4. év (5.=1.) | – | – |
↑ Rotáció
Ebből négyéves vetésforgó 4, azonos nagyságú táblán (2. táblázat):
I. tábla | II. tábla | III. tábla | IV. tábla | |
1. év | őszi búza | cukorrépa | tavaszi árpa | őszi káposztarepce |
2. év | cukorrépa | tavaszi árpa | őszi káposztarepce | őszi búza |
3. év | tavaszi árpa | őszi káposztarepce | őszi búza | cukorrépa |
4. év | őszi káposztarepce | őszi búza | cukorrépa | tavaszi árpa |
5.=1. | őszi búza | cukorrépa | tavaszi árpa | őszi káposztarepce |
