Szerbiában évről évre egyre kevesebben foglalkoznak szavasmarha-tenyésztéssel. Az utóbbi 10 évben igencsak megcsappant az állomány, a farmokon 17 000 szarvasmarhát tartanak nyilván. Pedig igazán országszerte megadatott minden feltétel arra, hogy az igen jól jövedelmező állattenyésztéssel foglalkozzanak, például az idei évre a megengedett kvóta 8500 tonna tőkehús az európai piac irányában. Ezt előreláthatóan nem fogja teljesíteni az ország, ami nem kis veszteséget jelenthet.
Keresve az okokat, hogy miért nem foglalkoznak a mezőgazdaságban dolgozók szarvasmarha-tenyésztéssel azt állapították meg, hogy azért, mert a termelő majdhogynem ráfizetéssel dolgozik, viszont a viszonteladók, a szarvasmarhakupecok igen jól járnak, egy-egy jószágon 100 eurót keresnek. Mindez azért lehetséges, mert teljesen ellenőrizetlen a szarvasmarha-eladás, különösen Bosznia-Hercegovina és Horvátország felé, mindenféle igazoló okmány vagy szükséges dokumentáció nélkül. A csempészek gyakran élnek azzal a lehetőséggel, hogy megváltoztatják a jószágpasszust, a védjegyet meghamisítják, s mindezt senki sem deríti fel, mert a rendőrség nem végzi kellőképpen a munkáját, s úgy tűnik a határátkelőhelyen sem ügyelnek erre a kérdésre. Erről tanúskodik az is, hogy a tanácskozásra az ellenőrző szervek képviselői nem jöttek el. A hizlalással foglalkozó termelők különböző községekből, mint például Svilajnac, Despotovac, Lapovo, Žagubica egyezséget kötöttek, hogy szervezetten fogják a vásárokon árulni a jószágaikat, a viszonteladók ellen így veszik fel a harcot. Ezt a lehetőséget felkarolta a Szerbiai Mezőgazdasági Dolgozók Uniója és a nagykikindai, valamint a topolyai jószágtenyésztők egyesülete, és megegyeztek abban, hogy májustól kezdve már egymással szövetkezve fognak tevékenykedni.
