A sertésinfluenza tünetei
A betegség gyakorlatilag ugyanolyan tünetekkel jár, mint a már korábban beazonosított influenzavírusok. A különbség az, hogy ezzel szemben nincs az embereknek védettségük. A betegség lappangási ideje 1–10 nap között mozog. Tünetei a láz, a köhögés, a tüsszögés, esetleg hasmenés, izomfájdalmak.
Ez azt jelenti, hogy a vírus cseppfertőzéssel terjed; ennivalóval nem lehet elkapni, így sertéshús fogyasztásával sem nő a kockázat. Védekezni gyakori kézmosással, a tömeg, illetve a másokkal történő közvetlen kontaktus elkerülésével, valamint a sokak által használt felületek fertőtlenítésével lehet.
A sertéshús nem veszélyes
Az Állategészségügyi Szervezet (OIE) szerint helytelen sertésinfluenzának nevezni azt az új influenzavírust, amely Mexikóban bukkant fel, és már sok halálos áldozatot követelt. Az új vírust még nem izolálták állatokban. Az OIE ugyan elismeri, hogy a Mexikóban felbukkant új vírus nem klasszikus emberi vírus, hanem olyan kórokozó, amelyben sertés-, madár- és emberi vírusok részei keverednek. De „a vírust eddig még nem izolálták állatokban, ezért nem indokolt a betegséget sertésinfluenzának nevezni”. Amennyiben a vírust izolálnák is állatokban, a sertésinfluenza feldolgozott disznóhússal semmiképp sem terjedhet át az emberre – közölte a WHO. Az ENSZ egészségügyi szervezetének szakembere szerint miután az influenzavírus 70 Celsius-fokon elpusztul, főzve-sütve nyugodtan fogyasztható a sertéshús.
KERETBE:
Zoonózisnak nevezzük azt a jelenséget, amikor egy állati kórokozó emberbe kerülve betegséget idéz elő. A vírusok veszélye abban rejlik, hogy genetikai szerkezetük nagyon változékony, és mérhetetlenül egyszerű a felépítésük.
Néhány leggyakoribb kérdés a betegséggel kapcsolatban
– Mi a sertésinfluenza?
– Hasonló, mint az emberi influenza, de disznókat fertőz meg. Az aggodalmat az okozza, hogy a sertések remek vírushordozók, és ráadásul genetikailag hasonlítanak az emberre. Az elmúlt évek során a legnagyobb félelmet a disznók esetleges madárinfluenzával (H5N1) történő megfertőződése okozta, mivel azt könnyen továbbadhatnák, és az emberre is veszélyes lehetne.
– Mennyire kellene aggódnunk?
– Még senki sem tudja. Az új vírus, A/H1N1 még egy eddig ismeretlen fajta, amely madár-, sertés- és emberiinfluenza-típusokat is tartalmaz. A kutatók a vírus izolálásán dolgoznak.
– A sertésinfluenza korábban fertőzött már meg embereket?
– Igen. Az 1950-es évek óta elvétve jelentettek eseteket, de kizárólag olyanok betegedtek meg, akik közvetlenül sertésekkel érintkeztek. 1958 óta Európában 17 esetről számoltak be.
– Mik a sertésinfluenza tünetei?
– Hasonlóan a közönséges emberi influenzához – köhögés, hirtelen láz, fejfájás, izomfájdalom. Súlyos esetekben előfordulhat tüdőgyulladás, és különböző szervek működése is leállhat.
– Gyógyítható?
– Igen – egy pontig. Jelentések azt mutatják, hogy Mexikóban és az Egyesült Államokban a betegeket sikeresen kezelték a Tamiflu és a Relenza nevű gyógyszerekkel. Ezek a szerek a megelőzésben nem segítenek, csak a tüneteket enyhítik.
– Ha járvány alakul ki, mekkora méreteket ölthet?
– Legrosszabb esetben hatalmas pusztítást végezhet az egész világon. Az Egészségügyi Világszervezet úgy becsüli, hogy már egy enyhébb lefolyású járvány is közel 7,5 millió áldozatot szedhetne. Ám korábbi járványok, az 1957-es és 1968-as során a legtöbb beteg újra felépült, és világszerte összesen csak 1 millióan haltak meg. Egy normál év alatt is közel 250 000 áldozatot szed az influenza.
– Kik vannak a legnagyobb veszélyben?
– Mexikóban úgy tűnik, a vírus leginkább a 20 és 40 év közöttiekre veszélyes. Ez egyáltalán nem szokatlan jelenség, az 1918-as világméretű járvány is a fiatal felnőttek közül szedte legtöbb áldozatát. A fiatalok szervezete agresszívabban reagál a fertőzésre, de reakciójuk erőssége miatt saját magában tesz kárt, és nem a vírust pusztítja el.
– Hogyan védhetem meg a családomat?
– Míg a védőoltás nem elérhető, a szokásos módon védekezhetünk ezen influenza ellen is. Gyakran mossunk kezet, ne nyúljunk a szájunkhoz és az orrunkhoz, kerüljük a nyilvános, tömeges helyeket!
– Létezik-e ellenszer vagy védőoltás?
– Az emberek számára nem. Az emberi influenzaoltások nyújthatnak valamilyen szintű védelmet, mert van hasonlóság a két vírusvariáns között, azonban a kutatók még vizsgálják az eredményeket.
