Előttünk a fagyosszentek. A népi megfigyelés szerint ugyanis május derekán, az ún. fagyosszentek idején fagypontra is lehűlhet a levegő, leginkább a hajnali talaj menti fagyoktól kell tartani. Ilyenkor még védeni kell a fiatal növényeket a fagykártól.
Az időszerű májusi teendők között az ültetés mellett továbbra is a gyomlálás és a talajlazítás a legfontosabb. Természetesen a már termőre fordult zöldségfélék szedéséről se feledkezzünk meg. A levélzöldségeket a folyamatos szedéssel az újabb hajtások fejlesztésére és erősítésére serkenthetjük. A spenótot (parajt), a sóskát és a kaprot már szedhetjük. Csakúgy, mint a zöld- és a fokhagymát, a hónapos retket és a salátát.
A petrezselymet és a sárgarépát ilyenkor már lehet ritkítani. Levesbe főzhetjük a friss (még csak hajszálvékony) gyökeret.
Folyamatos vetés, folyamatos szedés!
Az ún. szakaszos vetésből, az 1-2 hét különbséggel elvetett zöldségfélék ennyivel később érnek, folyamatosan szedhetünk. A spenótból, a salátából, a borsóból, a retekből érdemes többször vetni, hogy egész nyáron fiatal termést szedhessünk. A szakaszos vetéssel elkerüljük azt, hogy egyszerre érjen be az egész ágyás. A háztáji zöldségesnek nem ez a célja, hanem az, hogy folyamatosan ellássa a családot friss zöldségfélével.
Palántázás
Megkezdhetjük a melegigényes zöldségfélék palántáinak kiültetését. A palántákat a kerti ágyásban kezdetben naponta kell öntözni. A locsolás egyben fagyvédelem is lehet. A fóliaház nagyobb biztonságot jelent a melegigényes fajtáknak, akkor viszont a nappali szellőztetésre kell jobban odafigyelni.
A tápkockás (előnevelt) uborkát is kitehetjük a földbe. Nagy a térigényük, hagyjunk legalább fél-fél méter tő- és sortávolságot az uborkapalánták között.
Vethető a sütőtök. Mivel nagy a levele és az indáin a termése is, ezért egymástól legalább 1–1,5 méter távolságra alakítsuk ki a fészkeket. Az 5-6 kiló érett istállótrágyával előkészített fészekbe 5-6 mag kerülhet.
Ugyanabból a növénycsaládból csak 3-4 év után tanácsos ismét vetni ugyanarra a helyre. A legjobban úgy használjuk ki az ágyást, ha minden sorba más-más családhoz tartozó különböző zöldségfajtákat kombinálunk.
A hosszú tenyészidejű zöldségféléket mindig az ágyás közepére, a többéves fajtákat és a fűszernövényeket pedig a szélére telepítsük.
A tenyészidő hossza és a tápanyagigény nagysága alapján osszuk fel az ágyásokat.
Tápanyagigény és ültetés
Az ültetési tervet jelentősen befolyásolja a növény tápanyagigénye. Az ágyás közepére kerüljenek a több tápot követelők, a szélére pedig az igénytelenebbek.
Sok tápot szeret a káposzta, a tök, a paradicsom, a paprika és a zeller.
Közepes tápanyagigényű a karalábé, a mángold, a gumós kömény, a brokkoli és a hagyma.
Az igénytelenebbek közé tartozik a bab, a borsó, a cikória és a salátafélék, a spenót, a sóska.
Fagyveszély és védekezés
A hónap elején, leginkább az első és a második héten fenyegetnek a májusi fagyok, ami még akkor is lehetséges, ha kánikulai meleg van nappal. Mindössze 1-2 napra is alaposan lehűlhet a levegő, legalábbis ezt mutatják a megfigyelések. A védekezési készenléttel tehát még ne hagyjunk fel.
Egyik tavaszi-nyári zöldségfélénk sem szereti a tavaszi fagyokat, de némelyek képesek tovább fejlődni a fagykárosodás után is. Ilyen pl.: a burgonya, a sóska, a spenót, a sárgarépa, a petrezselyem, a hagymák. A melegigényesek, pl. a paprika, a paradicsom, az uborka, a tökök viszont alig vagy sehogyan nem fejlődnek tovább, a fagykár után legjobb ismét ültetni belőlük. Ezért inkább előzzük meg a károsodást. A fagyérzékeny zöldségféléket fóliával takarjuk. Ha van rá mód, akkor alapos öntözéssel is megvédhetjük őket.
Nagyadagú vízzel öntözzük a gyümölcsöst is. A hirtelen hőcsökkenéstől a fákon károsodhatnak a gyümölcskezdemények. A kertben, ahol van vízvezeték, a fagyveszély esetén locsoljuk meg bőségesen a fák alját. A megfagyó víz ugyanis nagy mennyiségű hőt szabadít fel, és ezzel megakadályozza a közvetlen továbbhűlését, a vékony jégréteg pedig a rügyeket az elfagyástól. A reggel felsütő nap hatására a jégréteg elolvad.
Hasonlóan hatásos lehet a füstölés is. A nedves szalma égetésével füst keletkezik, amely nem „engedi a hideget” a fák közé, azaz a levegő nem süllyed a fagypont alá.
Állandó munkák a zöldségesben
– A gyomirtás, a kapálás (talajlazítás) állandó teendő. Ha most elhanyagoljuk, akkor később menthetetlenül elgazosodik a kert. Az áprilisi szárazság ellenére ugyanis a gyomok jól fejlődnek.
– Folytassuk a melegigényes zöldségfélék kiültetését a szabadba. Ha magunk nem neveltünk, akkor vásároljunk palántát. A palántákat rendszeresen kell öntözni legalább 10-15 napig. A locsolás csak esős időszakban hanyagolható el.
– Megkezdődnek a nyári növényvédelmi munkák. A várakozási idők betartásával mindig jó előre kell számolnunk. A legtöbb vegyszernek az élelmezési várakozási ideje 14–20 nap. Tartsuk be! Csak utána szedjük a friss zöldséget vagy gyümölcsöt.
– Ilyenkor már szedhető a friss termés. A korai zöldségekből, a spenótból, a zöldhagymából, a salátából, a sóskából és a kaporból már szedhetünk. A folyamatos szedéssel pl. serkenthető a legtöbb leveles zöldségféle további fejlődése, ezért ne sajnáljuk, szedjük a friss zöldséget.
Állandó munkák a gyümölcsösben
– A gyümölcsösben a vízhajtásokat vágjuk ki. A gyökér- és a tősarjakat bontsuk ki kapával egészen a tövükig, és hajtásokat csavarva tépjük ki.
– Most kell trágyázni a bogyós gyümölcsűeket. A bokrok alá négyzetméterenként 1-2 liter komposztot vagy műtrágyát forgassunk be a talajba.
