Hetekkel ezelőtt kezdték meg a talpon álló búza fölvásárlását az újvidéki terménytőzsdén. Ez az első jelzés arra nézve, hogy milyen búzaárra számíthatnak a gazdák az idén. Sajnos a kilátások nem a legjobbak. A várható alacsony árat a hatalmas raktárkészletekkel magyarázzák. Ezen az államilag ösztönzött export segíthetne, csakhogy azt sem tudhatjuk, hogy a kenyérgabonából mekkorra mennyiség áll a kivitel rendelkezésére. A dezinformációk tengerében nem könnyű tisztán látni, a valós adatokkal majd csak az aratás idejében rukkolnak elő a fölvásárlók és a földolgozók. Addig is az érdekeik szerint manipulálhatnak az árral.
Jogosan kérdőjelezhető meg az az állítás, hogy mindössze 300 000 tonna kiszállítható felesleggel rendelkezik az ország. Tavaly kétszer annyi kenyérgabona termett, mint amennyi az ország egyéves szükséglete. Ez megközelítőleg 1200 tonna többletet jelent, amiből ha leszámítjuk az exportált 250 000 tonnát, s azt a mennyiséget, amit a az édességiparban, a tésztagyártásban és a háztartásokban használnak fel liszt formájában (mintegy 400 000 tonna), akkor is legalább 500 000 tonna kivitelre fordítható kenyérgabonát tárolnak a raktárakban.
Ha ettől a hatalmas mennyiségtől rövid időn belül nem sikerül megszabadulni, ismét óriási túlkínálat alakulhat ki a búzapiacon, ami lefelé nyomja majd az árakat. Sajnos azt sem lehet kizárni, hogy a malmok csak a megtermett búza egy részét lesznek hajlandók fölvásárolni.
A Vajdasági Szövetkezeti Szövetségben emiatt követelik a kormánytól, hogy az állami felügyelőségek segítségével pontosan mérje föl a raktáron tartogatott búzafelesleg mennyiségét. Erkölcsi felelősség is terheli ezért a kormányt, hiszen a téves intézkedésekkel, a búza- és kukoricaexport betiltásával maga is nagymértékben hozzájárult a jelenlegi kedvezőtlen árviszonyok kialakulásához.
