2024. október 2., szerda

Növénysátrak a kertben

KERTÉSZKEDŐKNEK

Ma van a fagyosszentek első napja. A népi megfigyelés és tapasztalat szerint Pongrác, Szervác, Bonifác napján (május 12., 13., 14.) számíthatunk az utolsó, ún. májusi fagyokra, bár Orbán napján (május 25.) szintén várható lehűlés.

A fagyosszentek után már a melegigényes zöldségféléinket is bátran kiültethetjük, illetve vethetjük. Ilyen az uborka, a paprika, a paradicsom....

Egyesek mellé azonnal támasztékot is állíthatunk, mert – főleg kisebb kertben – a helykihasználás érdekében a legjobb megoldás. A kúszónövények zsenge hajtásai még alig néhány arasznyiak, de máris támasztékot keresnek. Többnyire maguktól is megtalálják az utat a kerítésig, ha mégsem, akkor segítség kell nekik. Óvatosan kell irányítani, nehogy elpattanjon a hajtásszár. Ezért kell támaszték mellé állítani, ugyanis így nagyobb hozamra számíthatunk. A betegségek-fertőzések is kisebb esélyt kapnak. Ha időben tervezünk, akkor már az ültetés előtt felállíthatjuk a támasztékot. A karók mellé vethetők a magok, vagy ültethetők a palánták. Most, májusban a melegkedvelők palántái. A sátor állításánál arra kell figyelni, hogy egymást ne árnyékolják, és hogy legyen elegendő hely a talaj megmunkálásra, a növényápolásra és természetesen a szüretre.

Kúszónövények

A kúszónövények – felfutók vagy elterülők – a növényvilág egyik legérdekesebb csoportja. A legfontosabb, amit tudni kell róluk, hogy roppant helyigényesek. Mivel nagy lombot nevelnek, kell nekik a meleg, a tápdús talaj és a sok víz. Ilyen helyen bámulatos, ahogyan szinte szemlátomást csavarodnak a szárak a támasztékra. Metszés nélkül alakíthatjuk őket olyanra, amilyenre szeretnénk. Ehhez csak annyi kell, hogy időben megkezdjük a fiatal hajtások irányítását.

A zöldségesben és a díszkertben akad olyan kúszónövény, amely a támaszték mellett többet terem, azért is mert több napfényt kap a föld feletti rész, és azért is, mert nagyobb a növény lombja, több termést tud kinevelni. És az sem utolsó szempont, hogy a levelek nem érnek le a földre, kisebb a betegségek meg a fertőzések esélye. Persze ügyelni kell arra, hogy a lomb ne hatalmasodjon el, mert a fényhiány miatt kisebb marad a termés.

A növénykék még alig bújtak ki a földből, vagy éppen kiültettük a palántákat, és mindössze néhány arasznyiak, de máris támaszték után „kutatnak” a zsenge hajtások. Többnyire maguktól is megtalálják az utat a kerítésig, a falig vagy egy közelben levő fáig. Ha mégsem, akkor segítség kell nekik. Óvatosan kell irányítani, nehogy elpattanjon a hajtás szára, mert a törés után vagy elszárad, vagy az életben maradt rész úgy ágazik el, hogy nem válik a növény fejlődésének előnyére.

A zöldségesben a futóbabnak, a magas szárú paradicsomnak és az uborkáknak, a kígyóuborkának meg a magas szárú paprikának kell támaszték.

A díszkertben valamennyi kúszó egynyárinak tanácsos támaszt készíteni. Legismertebb a hajnalka, népi nevén hajnalicska.

Támaszték

Szellős drótkerítés vagy házfal, illetve fa híján karóból is készíthetünk támasztékot. Ez a legjobb megoldás, ugyanis a növények számára kiválasztott legjobb helyen állíthatunk támasztékot. A műanyagból vagy fából készíthetünk megfelelő támasztékot. A legtöbb esetben elegendő csak egy karó. Ehhez azonban csak egy-két növényt erősíthetünk. Ha a növény nagy lombú, akkor ez a legjobb megoldás. A paprika és a paradicsom pl. a szabadban karó mellett fejlődik igazán jól. (A kúszó fajták támaszték nélkül is fejlődnek, elterülnek a földön, pl. a paradicsom mellé sokan nem is állítanak karót, ha van elegendő helyük a kertben, így is sokat terem, de sok helyet is foglal).

Ha időben tervezünk, akkor már az ültetés előtt felállíthatjuk a támasztékot. A karók mellé vethetők a magok, vagy ültethetők a palánták. Ez azért jobb, mert nem sérthetjük meg a gyökereket. Persze a későbbi karóállítás sem okoz nagy kárt, ha óvatosan állítjuk őket le. Ültetéskor fontos megjegyezni, hogy merről vannak a magok vagy a palánta gyökere.

Sátorszerű növénytámaszték

A nagy, ám mégis könnyű lombú növények, mint az uborka, a száraz (karós) bab és a kúszó zöldbab növénysátorban adnak igazán jó termést: nagy hozamot és nagy termést. Az önálló (szoliter) vagy több sátort egymás mellé kötve állíthatjuk fel. Ez utóbbi erősebb vázat ad, az önálló sátor pedig szellősebb, levegősebb, több napfényt kap.

Egy sátor csak akkor elegendő, ha a növények lombjának súlya kicsi. A nagyobb lombúaknak több sátort kell összekötni, mert különben nem bírja a megterhelést, megdőlhet a támaszték. Több, pl. 4 karóból már biztonságosabb támasztékot készíthetünk. A 4 darab legalább 1,5 méteres bambusznádból vagy bármilyen más erős, de vékony karóból készíthetünk támasztékot.

A támaszték felállítása nem könnyű, de nem is bonyolult. A legegyszerűbb sátor 4 karóból készíthető. A 4 karót egymástól egyelő távolságra, négyzet alakban kell leszúrni mélyen a földbe, majd felül összekötni szorosan a kötözőanyaggal.

Ha tágas a kert és a karóból is van több, akkor hosszú sátort is készíthetünk. Az 5 karóból négyet függőlegesen állítunk: párosával 2-2-őt egymással szemben, majd erre a kötözés tetejére egyet vízszintesen, tetőként. Ezt az összetartó karót is mindenképpen rögzíteni kell. Ha még több karónk van, akkor ezt folytathatjuk az támasztékot igénylő ágyás végéig. Vagy készíthetünk egymástól távolabb több sátort. Arra ügyelni kell, hogy egymást ne árnyékolják.

A kisebb lombú növények számára növénytámaszték lehet a zsineg vagy más kötözőanyag, de szabadban nem ajánlatos, ugyanis a szél annyira mozgatja, hogy a növény szára, lombja és a termése is sérülhet. A szabadföldi ágyásban ez a megoldás kockázatos. Csak szélvédett helyre tanácsolt. Fóliában vagy üvegházban viszont ez a legolcsóbb és helykímélő megoldás vált be és terjedt el.