Elgondolkodtató adatok hangzottak el az idei Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Kiállítás keretében május 10-én megtartott konferencián.
Az agrárbüdzsé Horvátországban jelenleg 650 millió euró: ez kb. négyszer nagyobb a szerbiainál, miközben a volt jugoszláv tagköztársaság háromszor kevesebb megművelhető földterülettel rendelkezik, mint Szerbia. Az agrárágazathoz való eltérő hozzáállást jól jelzi az is, hogy amíg Horvátországban a hektáronkénti állami támogatás mértéke 250–300 euró között mozog, addig nálunk 12 000 dinár. De csak azoknak a keveseknek, akiknek az új, megszorító szabályozás után is járni fog a szubvenció, föltéve, ha kézhez kapják a pénzt, az utóbbi időszak tapasztalatai szerint ugyanis már a jogosultság sem jelenthet biztosítékot arra nézve, hogy a támogatás eljut a termelőhöz.
A szerb és a magyar agrár
A magyarországi gazdák sokkal jobb helyzetben vannak a szerbiaiaknál. A hektáronkénti állami támogatás összege, a horvátországihoz hasonlóan, ott is 250–300 euró között mozog. Dr. Klemm Benedek László szintén adatokkal igyekezett bemutatni a magyarországi mezőgazdaság jelenlegi helyzetét. A magyar agrárágazat részesedése a nemzeti össztermékből csaknem harmada a szerbiainak: 2007-ben 3,7 százalék volt. (2000-ben még 5,4 százalék.) Csökkenő arány mutatható ki tehát, mint ahogy a mezőgazdasági foglalkoztattok számában is. 2000-ben még 255 000-en, 2007-ben már csak 187 000-en éltek mezőgazdasági tevékenységből. Az agrárexport viszont növekvő tendenciát mutat: a 90-es években 3 milliárd eurót tett ki, 2008-ban már 5,7 milliárd eurót. Az ágazat külkereskedelmi mérlege is nagyobb többlettel dicskedhet: a 90-es években 1,5 milliárd euró volt, míg 2008-ban 1,9 milliárd euró.
Érdemes ezeket az adatokat összevetni a szerbiaikkal. A magyarországi agrárexport mértéke több mint háromszorosa a szerbiainak, hasonló a helyzet a mezőgazdasági külkereskedelmi többletével is. A magyar mezőgazdaság tehát jobb piaci pozíciót élvez, mint a szerbiai. Annál is inkább így van ez, mert a szerbiai mezőgazdaság legjelentősebb fölvevőpiacát a volt Jugoszlávia tagországai alkotják, Magyarországnak viszont az Európai Unió.
A nemzeti ösztermékben való részesedés és a foglalkoztattokat számának a csökkenését mind Magyarországon, mind Szerbiában az ipari fejlődés és a mezőgazdasági szakosodás jeleként is fölfoghatjuk, de a számok világa könnyen megcsalhat. Franciaországban is meghaladja a 10 százalékot a mezőgazdaság részesedése a nemzeti össztermékben. A foglalkoztatottak csökkenése mögött pedig a nagybirtokrtendszer újbóli kialakulását is látni kell, nemcsak a szakosodást. Dr. Klemm Benedek László által közölt adat szerint Magyarországon mindössze 5000 gazdaság birtokolja az országos földterültek 50 százalékat! (Emmellett mintegy ötezer 3 hektárnál kisebb gazdaság is túl próbálja élni a nagyok árnyékában, de az esélyeik sajnos még az állami támogatás mellett is csekélynek mondhatók.) Nem ismeretesek az ezzel kapcsolatos szerbiai adatok, az viszont nyugodtan kijelenthető, hogy a tendencia nálunk is a nagybirtokok kialakulása felé mutat. A társadalmi tulajdonban lévő földeket tehetős külföldiek és hazai tajkunok vásárolták föl, s a szerb agrártárca a mezőgazdaság szerkezetváltását szolgáló intézkedéseiről is kijelenthető, hogy nem a végveszélybe sodródott kistermelő családi gazdaságok fennmaradását támogatja. Épp ellenkezőleg.
A fennmaradás kulcsa
Hogy mit kell tenni a helyzet javítása érdekében, azzal kapcsolatban különböző véleményeket hallhattunk. Prof. dr. Miladin Ševarlić agrárközgazdász szerint a minőségi helyi termékek piaci érvényesülésében kereshető a szerbiai mezőgazdaság egyetlen esélye. Sajnos nem tudjuk a saját kiváló termékeinket sem eladni. Így például már 8 éve nem vagyunk képesek betölteni az Európai Unió által engedélyezett marhahús-kiviteli kvótát sem. A világban viszont egyre nagyobb az élelmiszerhiány. 1960-ban 3 milliárd ember élt, s mintegy 80 millióan éheztek, 2009-ben 6,7 milliárd ember lakja a Földet, s közülük mintegy 925 millióan éheznek: minden 7. ember.
Szerbiában a tudás megbecsülésére sem fordítanak kellő figyelmet. Ševarlić elmondta, habár gombamód szaporodnak a különféle mezőgazdasági fejlesztési intézetek, az országban mégis 3000 egyetemet végzett agrárszakember keres munkát.
Az oktatásra fordított állami támogatás sem mondható kielégítőnek. Az Egyesült Államokban tanulóként 36 500 eurót költenek, az Európai Unióban 8700 eurót.
