Az alkalmazandó gyomirtó szer megválasztása a következő lépcsőfok. Ennek eldöntése a már kikelt, illetve a terület ismeretében még várható gyomok függvénye. Ha nincs szükségünk tartamhatásra, akkor a többféle szer is kiváló megoldás, mivel az évelők és a magról kelő egy- és kétszikűek ellen egyaránt gyors és radikális megoldást adhatnak.
A kijuttatástechnika meghatározó jelentőségű a gyomirtás hatékonyságát tekintve. Állományban történő gyomirtás esetében az egyenletesség mellett nagy jelentősége van a cseppméretnek is, hiszen a gyomnövények – különösen a fűfélék – levele nagyon kicsiny célpont, és ha nem találjuk el a permetlével, akkor elmarad a várt gyomirtó hatás. Ha a fedettséget csak részben biztosítjuk a permetezéssel, akkor a hatékonyság is csak részleges lesz. A különféle permetezéstechnológiáknak komoly szakirodalma van, melyet egy cikkben nem lehet összefoglalni. Az egyetlen dolog, amire azonban mindenképpen szeretnénk felhívni a figyelmet, a fúvókagyártók ajánlásainak betartása. Különösen fontos ez a légbeszívásos fúvókák esetében, amiket „vihar szórófejként” is szoktak emlegetni, a tavaszi szeles időszakban való alkalmazhatóságuk miatt. Ezekkel a fúvókákkal csak magas nyomáson érhetjük el azt a finom cseppméretet, ami az állománykezelések elvárt hatékonyságához szükséges. Míg egy klasszikus lapos sugarú fúvókáknál elegendő a 2 bar nyomás a finom cseppméret eléréséhez, addig a légbeszívásos típusoknál esetenként még 8 barnál is csak durva cseppet kapunk. A gyomviszonyokhoz választott herbicidet jó időpontban, a fúvókagyártók ajánlásának megfelelő kijuttatástechnológiával alkalmazva tudjuk megóvni kukoricánkat a gyomkonkurenciától.
A fenyércirokkal fertőzött területen, amennyiben állománykezelésre kényszerülünk, külön technológiai figyelmet annak rizómás alakjainak irtása igényel. Választhatunk az egyszeri vagy az osztott kezelések között. Az egyszeri kezelés esetén a fenyércirok kijuttatáskori rizómás hajtásainak optimális fejlettségi állapota 15-20 cm-es, az osztottnál pedig az első kezelés idején, 10-15 cm-es. Osztott kezelés esetén a legnagyobb hatékonyságot a második kezelés, 10 nappal az első kezelést követő elvégzésével biztosíthatjuk. A fenyércirok állományban történő kezelésére több kiváló szer is rendelkezésünkre áll, de a költségkímélő és igazán hatásos megoldást – ismételten felhívnám a figyelmet – , a tarlókezelés kínálja. Az optimális alkalmazási időpontot a környezeti tényezők nagymértékben befolyásolják, mivel a fenyércirok rizómás alakja az alacsony hőmérséklet hatására a tavalyi évben is több esetben igen későn jelent meg és a kukorica fenológiája előrehaladott volt a fenyércirok fejlettségéhez viszonyított, maximális hatékonyságot biztosító időzítés betartásához. A fejletlen és a talajfelszínen csak részben megjelenő rizómás hajtások nem vesznek fel elegendő mennyiségű szert azok kielégítő károsodásához. Ezzel szemben a túlfejlett kukorica jelentős mennyiségű hatóanyagot vett fel, amit a hideg időjárás hatására a szokásosnál jóval lassabban volt képes detoxikálni. Ez gyakran az időjárás normalizálódásával múló, fitotoxikus tüneteket okozott a kukoricában.
A kétszikű évelő gyomnövények ellen szintén van mód állományban történő védekezésre, de hatékony és maradandó sikert ebben az esetben is a tarlókezeléssel érhetünk el. A kukoricaállományban használható hormonhatású készítmények lehetővé teszik az ilyen jellegű gyomproblémák tüneti kezelését, ami a gyomok elegendő károsodását, növekedésének leállását eredményezi a gazdasági kár kiküszöböléséhez, azonban nem jelenti azok pusztulását. Alkalmazásuk esetenként kockázatos lehet, a túl alacsony hőmérséklet (10 Co alatti) a hatás elmaradását, mérséklését – ami egyébként erre az időszakra már nem jellemző –, a túl magas (25 Co feletti) pedig a fitotoxikus tünetek mértékének növekedését eredményezi. A nagy melegben alkalmazott hormonok fitotoxikus hatása a kukoricában gyökérnövekedési és termésdepressziós tünetekben nyilvánulhat meg.
