Hódi Ervin: – Nem tudom, lesz-e munkája az aratásban a kombájnnak?
Alig fordult májusra a naptár, a magyarcsernyei Hódi Péter és Ervin gazdaságán, családi vállalkozásban apa és fia mintegy 200 hektár szántót művel, a példás sorrendben pihenő gépek tanúsítják az idejében és jól végzett munkát. Félő azonban, hogy ennek a munkának szerény terméshozam és sovány jövedelem lesz a gyümölcse
– Nem is annyira a tőzsdei árak aggasztanak bennünket, hanem az aszály. Másfél hónapja nem esett eső, esetleg csak az út porát verte el, vontatottan kel a kukorica, a napraforgó, s most van a legnagyobb szüksége a kalászoló búzának is a nedvességre. Ha nem érkezik az „égi áldás” aligha lesz mit aratni – mondja Hódi Péter határjárásra készülve, hiszen ellenőrizni kell a cukorrépatáblákat, szükség van-e a répabarkó elleni vegyszerezésre, a traktorra kapcsolva ezért áll készenlétben a permetező. Az elmúlt években sok gazda hátat fordított a cukorrépa-termesztésnek, de az idei tavaszon ismét gyújtópontba került a répa, bár a 65 000 hektáros vetésterület szerénynek mondható. – Tavaly áthúzta számításunkat a búza meg a kukorica, de a napraforgó is, részben ezért pártoltunk vissza a cukorrépához, melynek ismert a felvásárlási ára, másrészt viszont megvannak a gépeink, s az jelenti az igazi veszteséget, ha azok kihasználatlanul állnak.
Szólamként hangzik, hogy erőgépeink átlagos „életkora” meghaladja a 20 évet, felújításra és bővítésre szorul mezőgépállományunk. A termény árához arányítva drágák a gépek, s hiába kínálják a bankok a kedvezőnek nem nevezhető hiteleket, kétszer is meggondolja a gazda, hogy adósságba verje-e magát. Hódiék gazdaságán új gépeket is látunk…
– Nem szabad lebecsülni a régi, de karbantartott erőgépeket vagy kapcsolható eszközöket, de a 200 hektáros gazdaságon már csak nagy teljesítőképességű, üzembiztos gépekkel lehet eredményes a termelés. Hogy miért van a permetezőtartály mégis az IMT 539-esre szerelve? Egyszerű a magyarázat, mert az ilyen „könnyű” munkához ez is jó szolgálatot tesz, a talajt sem tömöríti annyira, mint a nagyobb erőgépek. Tavaly egy 130 lóerős SAME traktort vettünk, de úgy, hogy értékének 25%-át visszatérítette a mezőgazdasági tárca. Most egy igen jó állapotban lévő CLAAS kombájnnal gazdagodott a gépállomány, amit szintén bankkölcsönre vásároltunk. Újítás és bővítés nélkül, úgy érzem lemaradnánk előretekintő gazdatársainktól. Attól függetlenül, hogy pénztelenség gyötri az agrárágazatot a termelővel együtt, a legújabb hibrideket termesztjük és a tanácsolt termesztési technológiát sem módosítjuk, így várhatunk csak eredményt.
– Részben az agrárpolitika és a piac kereslet-kínálat törvénye, részben az időjárás határozza meg a gazda nyereségét. Semlegesíthetők-e a negatív hatások?
– Részben igen. Amikor a termelési költségek állandó növekedésével számolunk, a terményár pedig nem mozdul a mélypontról, az igazi árutermelők esetében már úgy fogalmazhatunk, hogy nem a veszteség fenyeget, hanem a jövedelem, illetve a nyereség szerényebb. Nagyobb területeken jobban kihasználhatjuk gépeinket, s ez is költségmegtakarítást jelent – veszi át a szót a fiatal gazda, Ervin, s azt is hozzáteszi, hogy a növénytermesztéshez állattenyésztés párosul, sertéshizlalással foglalkoznak, így a most olcsó alaptakarmányt, a kukorica egy részét húson keresztül értékesítik, folyamatos bevételhez jut a gazdaság, nem úgy, mintha csak a növénytermesztésre alapozhatnának. – Örökös kérdésünk, hogy tároljuk-e a terményt, jobb árra várva kockáztassunk, vagy azt minél előbb értékesítsük. Nincsenek tárolókapacitásaink, így aratás után leszállítjuk a búzát, ősszel a kukorica egy részét, hiszen meg kell alapozni az új termelési ciklust, egyre kevesebb támogatást kapunk a feldolgozótól. A szaktárca területalapú támogatásának idejében történő átutalása javíthatna helyzetünkön, különösen a kistermelők helyzetén, de ebbe nem sok beleszólásunk van, akárcsak az időjárás alakulásába sem…
A víz hasznosításával, öntözéssel legalább mérsékelhető lehetne az aszály kártétele. Erre van-e lehetőség Magyarcsernye határában?
– Csatornák szelik keresztül-kasul a határt, de azokban egy csöpp víz sincs, pedig föl lehetne tölteni a Begából vagy a DTD-csatornából. Megoldást jelentene a parcellákon fúrt kutakból öntözni, de nyomban fölmerül a kérdés, hogy a biztos termés érdekében föl kell-e áldozni a különben fogytán lévő ivóvízkészletet? Nem mellékes az öntözőberendezés üzemeltetéséhez szükséges energia értéke sem. A 8 dináros kukorica vagy 10-12 dináros búza árával nem fedezhető a 75 dináros gázolaj, arról pedig nem is álmodhatunk, hogy az olcsó villamos energiát odavezetik parcelláinkra. Mert ha így történne, s aszfaltút is vezetne a határba, akárcsak a nyugati országokban, bizonyára tanyák is épülnének tájainkon.
Családi vállalkozásban 200 hektárnyi szántót művelnek. A gépállomány is ekkora területre van méretezve, vagy keresik a lehetőséget a gazdaság bővítésére?
– Még legalább 100 hektárt „elbírna” a gépállományunk, csak az a kérdés, hogyan jussunk termőföldhöz? Az eddigi árveréseken állami tulajdonban lévő földhöz nem jutottunk hozzá, annak meg nem nagy értelmét látom, hogy 25-30 kilométeres távolságra béreljek földet, mint teszik azt sokan. Jobban meg kellene becsülni a fiatal termelőket és a helybelieket, előnyben is részesíteni azokat. Jó néhány évvel ezelőtt legtöbben arra számítottak, hogy nem lesz keletje a termőföldnek, de ennek az ellenkezője következett be, ami mégiscsak azt bizonyítja, hogy jelentősebb támogatással és szervezéssel, mindenekelőtt a feldolgozókkal való együttműködésre gondolok, ezt az ágazatot, vagyis az élelmiszer-termelést kellene a nemzetgazdaság gyújtópontjába állítani – vallja Hódi Ervin magyarcsernyei gazda. Ezt a gazdasági minisztérium és maga a mezőgazdasági szaktárca is megszívlelhetné, s a gazdasági válságra való hivatkozás és megvonások helyett a támogatások növelésével kellene javítani az ágazat és a termelők helyzetén. A mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek több mint 1,7 milliárd dollár értékű exportja mindenképpen az agrárágazat mellett szól.
A folyamatos sertéstenyésztés állandó bevételt biztosít a gazdaságnak…
…és az sem mellékes, hogy a termény egy részét húson keresztül értékesítik
Hódi Péter: – A nagy teljesítményű gépek mellett szükség van a „kis” traktorra is…
