A jól ismert szólás ismét igazolta valóságtartalmát: a múlt hét derekán esett májusi eső most is aranyat ért. Ez már a második olyan májusi időszak, amikor csapadék áztatta a vajdasági földeket, a gazdák mégsem lehetnek teljesen elégedettek. Az áprilisi szárazságtól megviselt kalászosoknak előbb is érkezhetett volna, de hasonló a helyzet a kapásnövényekkel is, a késve jött eső miatt ugyanis a gyomirtó szerek nem fejthették ki optimális hatásukat. Elégedetlenségre vagy inkább aggódásra azoknak is okuk lehet, akiknek a földjét elkerülte a csapadék. Az égi áldást most sem osztották egyenlő mértékkel: volt, ahol kiadós zápor áztatta el a szántókat, de volt, ahol az eső csak elverte a port, vagy még azt sem. Cservenka környékén a múlt héten például négyzetméterenként 60 liter esett, Kishegyesen 10 liter, de volt, ahol szinte semmi sem, például Dél-Bácska egyes településein.
Ahol megfelelő mennyiség esett, ott azért föllélegezhetnek az eget leső termelők. Egy kis ideig. A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet hosszú távú időjárás-előrejelzése szerint ugyanis forró és száraz nyár vár ránk, ami a meleg és a csapadékhiány tekintetében meg fogja közelíteni az utóbbi időszak legforróbb évszakát, a 2003-as nyarat. Az utóbbi időben – a szakemberek által emlegetett éghajlatváltozás jeleként – rendszerint forró nyarakat jegyeztünk, de a hat évvel ezelőtti különösen az volt a maga 24,6 Celsius-fokos átlaghőmérsékletével. (Vidékünkön a 120 éves nyári átlaghőmérséklet 21,4 °C.) Ekkor augusztusban 10 liter alatt volt a négyzetméterenkénti csapadékmennyiség.
A korán jött nyári forróság miatt a szokásosnál előbb kezdődik az aratás, s az előrejelzés szerint helyenként ítéletidőre is sor kerülhet, ami veszélyeztetheti a kalászosokat. Nagyobb kockázatot jelent azonban a forróság. A időnkénti csapadékos időszakok ellenére az évi átlagnál jóval kevesebb csapadék hullott, s ha erre még rájön egy forró és száraz nyár, akkor az aszály nagy károkat fog okozni a földeken. 18–23 ºC közötti hőmérsékleten 3 liter körüli a négyzetméterenkénti evaporáció (kipárolgás), 27 ºC-on viszont már háromszor ekkora, 8–10 liter négyzetméterenként!
Az idén a szárazság következményeit fokozni fogja a krónikus pénzhiány, mert kevesebb műtrágya esetén gyorsabban felég a növény. Az állami támogatást sokaktól megvonták, a bankok többsége elzárkózott a rövid távú hitelek folyósításától, a termelési költségek viszont megnövekedtek. Vladana Hamović, a Mezőgazdasági Gazdaságkutató Intézet munkatársa szerint az idei vetés kb. 30 százalékkal volt drágább a tavalyinál, s a reális elvárás szerint legalább ennyivel kellene, hogy emelkedjen a termények fölvásárlási ára is. Ez a vélekedés azonban elsiklik két fontos szempont mellett. Az egyik, hogy a termelők ki vannak szolgáltatva a fölvásárlói monopóliumnak. A másik, hogy ma már a világpiaci helyzet határozza meg a szerbiai mezőgazdasági árakat is. A franciaországi és az amerikai termésátlagtól függnek az itteni árak. A mai gazdának már nemcsak az eget kell kémlelnie, hanem a külföldi terménytőzsdékre is oda kell figyelnie. Milan Prostran, a Szerbiai Gazdasági Kamara mezőgazdasági titkára szerint világszerte kisebb termésátlagok várhatók. Ezért is kezdett emelkedni a búza és a kukorica ára a külföldi tőzsdéken.
