A szerbiai mezőgazdasági minisztérium nem ura a helyzetnek: intézkedései sodródásról tanúskodnak. Tervszerűséget talán csak egyetlen pontban lehet kimutatni ebben a fejetlenségben: hogy a kistermelőkkel – sőt a szövetkezetekkel szemben is – a nagyobb földterületet művelő magántermelőket igyekszik minden úton-módon előnyhöz juttatni a mezőgazdasági tárca.
A kilátástalan helyzetbe jutott idős gazdákhoz pedig úgy viszonyulnak, mintha koloncok volnának, akiktől minél előbb meg kell szabadulni. Erről tanúskodik az a botrányos viselkedés, ahogyan (el)bántak a mezőgazdasági nyugdíjasokkal. Előbb azzal hitegették őket, hogy ha nem kommerciális gazdaságként jegyeztetik be a földjüket, akkor jogosultak lesznek a 40 000-os támogatásra, majd miután az idős emberek túl voltak a bejegyeztetés bosszúságain és költségein, akkor kiadták a rendeletet, hogy eltörlik ezt a szubvenciót. Ezzel azonban nincs a vége a történetnek.
A minisztériumi rendeletek dzsungelében nem könnyű eligazodni még a szakértő közhivatalnokoknak sem, de a legújabb, korábbi rendeletet módosító rendeletet olvasva más következtetésre nemigen juthatunk: az új rendelkezés szerint a mezőgazdasági nyugdíjasok a hektáronkénti támogatás mindössze 30 százalékára jogosultak, azaz a hektáronkénti 12 000 helyett csak 4000 dinárra. Az AgroPress hírügynökség értelmezése szerint ez a támogatás azoknak jár, akik mint földművesnyugdíjasok nem kommerciális gazdaságként jegyeztették be a földjüket. De ismétlem: nem könnyű eligazodni az egymást felülíró minisztériumi rendeletek útvesztőjében. Egy dolog azonban bizonyos: a minisztérium hátrányos megkülönböztetésben részesíti a tisztes munkában megöregedett nyugdíjasokat Ez egyértelműen kiviláglik Miloš Milovanović, a fiatal és perspektivikus mezőgazdasági miniszterhelyettes nyilatkozatából, aki szerint „a költségvetés megnyirbálása miatt elkerülhetetlen volt a földművesnyugdíjasoknak járó juttatások csökkentése, hogy azoknak adhassák a támogatások átcsoportosításával a pénzforrásokat, akik azt a legproduktívabban képesek fölhasználni.”
Fiatalúr, nem volna szabad az idős embereket ilyen könnyen leírni! A gazdálkodásban a tapasztalatot nem helyettesítheti az iskolaszagú tudás és a fiatalos lendület.
