Petefészekciszta. A petefészek cisztás elfajulása esetén időeltolódások keletkezhetnek a nemi ciklusban. Akár 2–90 napos különbség is lehet a két ivarzás között.
Tünetmentes meddőség. Tünetmentes meddőnek azt az állatot nevezzük, melyet 2–4 alkalommal eredménytelenül termékenyítettek. A kocasüldők gyakori visszaivarzásának okát az ivarszervek rendellenes fejlődésére, míg a többször ellett állatokét a korai embrióelhalásra vezetik vissza. A brucellózissal fertőzött állományban a korai embrióelhalás aránya akár 90% is lehet.
Fuzariotoxikózis. Ha csapadékos a nyár második fele, illetve az ősz is csapadékban gazdag, fennáll annak a veszélye, hogy a kukoricaszemek gombás fertőzést kapnak. A sertésállomány szaporodásbiológiai állapotát legjobban a fuzáriumgombák által termelt ösztrogénhatással azonos F2 toxin veszélyezteti. Kortól függetlenül minden sertés nagyon érzékeny az F2 toxinra. Az elfogyasztott toxinmennyiségtől függ a klinikai tünetek jelenléte. Legszembetűnőbb és legelsőként jelentkező tünet a péra megnagyobbodása és elvörösödése. Toxinnal gazdag takarmány bevétele után már a harmadik napon jelentkezik a péra ödémája. F2 toxin hatására a méh megnagyobbodik. Hirtelen romlik a vemhesülési arány. A kocák egy része visszaivarzik vagy egyáltalán nem ivarzik. Csökken az alomszám (2–5), és megnő a 10 napon belül elpusztult malacok száma. Gyakoriak a vetélések. A kocák akár 60–80%-ban meddők lehetnek.
Az ilyen toxin okozta elváltozások nem gyógykezelhetők! A fertőzött takarmánnyal való etetést azonnal meg kell szüntetni. Takarmányváltoztatás esetén csak 3-4 hónapnak kell eltelni, és a szaporodásbiológiai állapot ismét helyreáll. Hőkezeléssel nem tudjuk a takarmányt méregteleníteni, mivel a toxin hőálló. Gazdasági szempontból felmerül a felesleges toxinban gazdag takarmánymennyiség problémája. A toxinmennyiségtől függően a takarmányt felhasználhatjuk felhígítva toxin nélküli takarmánnyal. Ha a pénztárcánk megengedi, legjobb toxinmentes takarmánnyal lecserélni a korábbi takarmányt.
Csendes ivarzás vagy tünetmentes ovuláció. A csendesen ivarzó állatok esetében az érett peték száma 2–5 lehet. Ez kis alomra utal. Ha még a kan jelenlétében sem mutatnak tűrési reflexet, a termékenyítési eredmények is csak egyre rosszabbak lesznek. A termelés gazdaságosságának növelése céljából az ivarzási tüneteket nem vagy alig mutató anyákat célszerű minél előbb kiselejtezni.
Az ivarzás elmaradása. Ide tartozik a kocasüldők késői ivarérése. A késői ivarérőkből lesznek a csekély alomszámot (2–5) malacozó előhasi kocák. A késői ivarérés miatt már az első ivarzáskor sikerül megtermékenyülniük, amikor még a nemi szerveik nem fejlődtek ki teljesen. A részleges meddőség gazdasági kártétele nagyobb, mint a teljes meddőségé, ugyanis az állatok a vemhesség ideje alatt takarmányt fogyasztanak. Részleges meddőségről akkor beszélünk, mikor a fajra jellemzően kisebb alomszám születik. Késői ivaréréssel ott találkozunk, ahol a tenyészsüldőket intenzíven takarmányozzák, és mozgás nélkül nevelkednek fel.
A szaporodásbiológiai szempontból nem megfelelő üzemi és tartástechnológiai körülmények növelik a nem ivarzók arányát. Leggyakoribb problémák a mozgáshiány, fényhiány, a nem megfelelő páratartalom és a hőmérséklet. Jártatás hiányakor az anyagcsere is lelassul és az ivarszervek működése is csökken. A nyári magas hőmérséklet szintén alomszámcsökkenéshez vezet. A hűvösebb idő beálltával, újrakezdődik az ivarzás. Tapasztalható, hogyha az állatok az eredeti helyükön nem mutatnak hajlamot az ivarzásra, mikor egy új környezetbe kerülnek 5–8 napon belül ivarzanak és fogamzanak. Az ivarzás kimaradását a vitaminokban és ásványi anyagokban szegény takarmány is kiválthatja. Az ivarzás kimaradását a túltápláltság, elhízás is okozhatja.
