Vegyünk példaként egy kis globális felmelegedést, adjunk hozzá a szélsőséges időjárásból valamicskét, spékeljük meg az egyre növekvő energiaárakkal, majd pedig jól szórjuk meg földdel, és ültessünk bele sok szép virágot. Ezzel máris kisütöttük a földház megvalósításának ötletét. A bibliában is leírták, egyszer majd az emberiség a föld alá fog menekülni. Lassan elérkezik ez az idő is. A kétkedők felteszik a kérdést, miért kell nekünk a földház.
Lássuk a pozitív oldalát. Természetes anyagból felépíthető. Energiafelhasználása mindössze 20% a klasszikus házakkal szemben. A geotermikus vagy földenergia teljes mértékben hasznosítható. Nyáron kellemesen hűvös, télen pedig kevés energiával fűtve is meleg otthont biztosít. Mellőzhetjük a műanyagipar ontotta silány termékeket és természetes anyagokat alkalmazva sokkal barátságosabb életteret tudunk magunknak varázsolni. A napenergia hasznosítását is ki tudjuk használni.
Sajnos a globalizált világban a média reklámáradata ontja magából a dicsérő szavakat a mindenféle nem természetes anyagból készült építkezési anyagokról és lakberendezési tárgyakról. Befolyásolva van a vásárló és leáll a gondolkodással. De térjünk át a szabad akaratból történő választás felé. Így jutunk el egy kis konyhaművészettel az „építsünk földházat” ötletig.
A szakmai terminológia is bizonytalan kissé, hogy pontosan mire is vonatkozik a földház megjelölés? Általában azt az alapvetően hétköznapi épületet nevezik földháznak, amelynek falai agyagból, sárból, vályogból – közvetlenül földből készültek. Más értelmezésben a földház földréteggel védett lakóteret jelent. Sorozatunkban elemezzük a föld alatti vagy földdel borított, alacsony energiafelhasználású ökoházakat, végül a jó hőszigetelést is biztosító tetőkertekről is szó lesz.
Talajvizsgálat házi eszközökkel
Vegyünk egy liter desztillált vagy ionmentes vizet. Ehhez adjunk kb. 5 cm3 vízüveget. Szükséges még egy 100 cm3-s mérőhenger vagy egy kémcső. A megfelelő rétegből és a kert különböző részéből összegyűjtött talajmintát jól összekeverjük. Egy, a homok számára is megfelelő szitán átszitáljuk. Ebből töltünk a kémcsőbe 3 cm-ig, vagy a mérőhengerbe 30 cm3 magasságig. Ehhez öntjük a víz és vízüveg jól összerázott keverékét 10 cm vagy 100 cm3 magasságig. Dugóval jól lezárjuk és összerázzuk. Néhány órát pihenni hagyjuk és utána megfigyeljük a leülepedett rétegeket. Az első, legalsó réteg lesz a durva homok, ezt követi a finom homok, az iszap és végül az agyag. A rétegek magasságát lemérhetjük, és a magasság cm-ekben megadja a százalékos arányt. Minél nagyobb az iszap- és agyagrészecskék százalékos aránya, annál agyagosabb a talajunk. Vályogszerű a talaj, ha ez az érték 30–60% közötti. Az ennél kisebb arány esetében homokos, nagyobb százaléknál pedig agyagos talajról beszélhetünk.
A földház befödéséhez inkább az iszapos, vályogszerű talaj a megfelelőbb, mert dolgunk végeztével növényeket is szeretnénk ültetni a tetőrészen. A világ ezen a téren is jóval előttünk jár. Ízelítőül nézzük meg a képeken, milyen szépek is lehetnek a földházak?
Kezdjük el az építkezést
Az energiatakarékosság és az ökológia megőrzése az elsődleges szempont a földházak építésénél. Kezdjük a talajnál és az alapoknál.
Első dolgunk részletesen megvizsgálni a telek talaját. Fontos tudni, hogy a talajvíz milyen mélységben található és a talaj kötöttsége, tartóképessége megfelel-e a követelményeknek. Lazább talajnál mélyebb alapokat kell ásni, közeli talajvíz esetén pedig a megfelelő szigetelésről kell gondoskodni. Földházat építhetünk sík talajon a föld felszínén, földbe vájva domboldalon és hegyoldalon, de a föld alá is építkezhetünk. Mindez a telek domborzatától és elhelyezkedésétől függ. Vidékünket nézve a sík, egyenletes talaj a jellemző, de dombos vidéken lehetőség van a föld belsejébe építkezni.
Az alapokat a szokásos hagyományos módszerrel készíthetjük. A jó vízszigetelésre különös gondot kell fordítani. Több rétegben is el kell szigetelni az alapot fóliával vagy egyéb tartós szigetelőanyaggal. A falak anyaga lehet vályogtégla, égetett tégla, de jó hőszigetelésű blokkokat is használhatunk. A megszokott építkezéstől eltér az ajtók és ablakok boltíves képzése. A ház középső részét kupola formájúra kell alakítani. Ez a jobb teherbírás végett is előnyös. A szellőzés is főleg a kupola legfelső részén keresztül történik, egy üvegablak elfordításával. Az oldalfalakon levő ablakok is boltívesek és a bejárati ajtó is. A tetőszerkezet hő és vízszigetelése a legfontosabb része az építkezésnek. Legalább 5 cm-es, de lehetőség szerint 10 cm-es hőszigetelő réteget kell kiképezni. A különböző íves idomok végett sztiropor, poliuretán hab vagy egyéb jó hőszigetelő anyag apróra tört darabjait használhatjuk fel erre a célra. Ezt követi a biztonságos vízzáró réteg kialakítása. Egy réteg műanyag fóliát fektetünk a szigetelésre. Lehetőleg sérülés mentes fóliát használjunk, vagy a hasadásokat ragasszuk be hővel, vasalásos módszerrel. Erre szilárdabb 1-2 mm-es hajlékony műanyagtáblát helyezünk. Végül ezt is műanyag fóliával takarjuk be. Ez a réteg érintkezik a takarófölddel. A szigetelés végső lezárását és illeszkedését a homlokdeszkához úgy kell megoldani, hogy a vízcseppek könnyen leperegjenek róla. Legjobb, ha a műanyagréteget 5 cm-es szélességben egy idomra hajlított horgonyzott bádoglemezzel rögzítjük. A bádoglemezt rögzítő szegeket ajánlatos vízálló ragasztóval bevonni. Ha a tetőszerkezet és a szigetelés kész, lassan jöhet a föld. Az oldalfalak feltöltésével kezdjük, majd pedig a tetőteret is bevonjuk. A földréteg vastagsága legalább 20 cm, de ettől vastagabb is lehet, kialakítva az egész házon az egyenletes földeloszlást. A nagy esőzésekre számítva az oldaltöltéseken lefolyó víz elvezetéséről csatornázással kell gondoskodni.
A házat takaró föld minősége nagyon fontos, meg kell felelnie a növénytermesztés követelményeinek. A növények fő feladata megvédeni a talajt a széltől, felhasználni a földben felgyülemlett nedvességet, és végül széppé tenni az egész házat.
