· A meglévő fajok számát 5–10 millióra becsülik, amelyből az emberiség mindössze másfél millió fajt ismer. Ezek közül csupán néhány ezret hasznosít különböző módon. Száz alatt van azon fajok száma, amelyeket az ember tömegesen termeszt, illetve tenyészt. A háziállatok közül elsősorban szarvasmarhát, sertést, baromfiféléket tenyészt.
·A mezőgazdaság belterjessé válásával (műtrágya-, vegyszerhasználat) a fajok száma jelentősen csökkent, egyesek ki is pusztultak. Ezt a folyamatot meg kell állítani, meg kell őriznünk a fennmaradt fajokat. A kutatóknak ebben igen jelentős szerep jut, különösen a szemléletváltás, tudatformálás, oktatás, képzés terén.
·Ma sok növényt üvegházakban vagy fóliasátrakban termelünk, nagy adagú műtrágya, vegyszer és víz felhasználásával. A vegyszermaradványok beépülnek a táplálékláncon keresztül a háziállatok és az ember szervezetébe, és káros hatásokat váltanak ki. Emiatt szükséges az olyan fajok termesztése és tenyésztése, amelyek rezisztensek, ellenállóak a betegségekkel és kártevőkkel szemben.
·A termelés növekedése helyes célkitűzés, azonban nem a mennyiségi, hanem a minőségi változást kell jelentenie. A minőség növekedésének, nemcsak a jövedelmezőség, hanem a termékek beltartalmú, táplálkozásfizikai és agroökológiai jellemzőinek javulását is magával kell hoznia. Enélkül a növekedés öncélúvá, haszontalanná válik.
·Fontosabb feladataink:
– értékes beltartalmú, szermaradvány mentes termékek előállítása,
– a kultúrtáj ápolása és a biodiverzitás fenntartása,
– a talajt, vizeket, levegőt érintő környezetterhelés csökkentése, illetve elkerülése,
– elfogadható jövedelem biztosítása a lehető legtöbb gazda számára,
– szükség van tehát az alkalmazkodó növénytermesztésre és állattenyésztésre, hogy biztosítani tudjuk a fenntartható fejlődést.
NÖVÉNYTERMESZTÉS
·Az organikus biotermesztésben, ahol nem használhatunk műtrágyát, vegyszereket, beleértve a vetőmag csávázását is – a betegségek, kártevők és a gyomok sokkal inkább veszélyeztetik a termelést. Emiatt a természetadta ellenálló vagy rezisztens fajok, illetve fajták sokkal fontosabbak, mint a hagyományos növénytermesztésben.
·A vetőmagokat és gyümölcsültetvényeket biofarmokon kell termelni.
·A génmódosított növényeket ma már igen nagy területen termesztik, és az EU néhány éve engedélyezi a kutatásukat és termesztésüket.
·A következő növények tartoznak ide: a tönkölybúza, pohánka (facélia), hüvelyes növények, az olajrepce, a kender, len, házikerti őszibarack és a zöldtrágyázásra alkalmas fajok. A választék tehát igen nagy.
ÁLLATTENYÉSZTÉS
·Az őshonos fajok előnyösek a tenyésztésre. Az Alföldön ilyen fajok: a szürkemarha, a hegyiló, a busa; a sertéstenyésztésben pedig a mangalica, a moravai sertés; a juhtenyésztésben a racka juh, pramenka, cigaja; a kecskéknél a hazai kecske, öszvér, a szárnyasok közül pedig a zombori kopasznyakú tyúk, zombori lúd és a hazai kacsa.
·Az organikus biotermesztés költségei 25–30%-al nagyobbak, és a termékek előállítása több élőmunkát követel.
