2024. október 1., kedd

A zöldbab termesztése

JÓ TUDNI

A családi fogyasztást szolgáló kiskertben vessük szakaszosan a bokorbabot, egészen július közepéig. Így folyamatosan lehet szedni a zöld hüvelyeket. A betakarítás a vetéstől számított 8-10 hét múlva kezdődhet el

A zöldbab (nevezzük most már így, noha esetleg sárga a hüvelye) a közömbös vagy lúgos kémhatású talajokat kedveli. A szárazságot nehezen viseli el, ezért ajánlatos rendszeresen öntözni, különösen a hüvelyképződés időszakában. A karósbab kifejezetten a hűvösebb, párásabb területek növénye. A tápanyagok iránt meglehetősen érzékeny, jóllehet a gyökerein nitrogéngyűjtő baktériumok élnek, mégsem nélkülözheti a nitrogéntrágyázást. Istállótrágyázás után viszont csak a második évben vessük.

A bab melegigényes növény, amelynek a csiranövénye nagyon érzékeny a fagyokra. Ezért csak a fagyok elmúltával – május közepe táján – vetik. Házikertekben azonban érdemes kedvező időjárás esetén korábban is elvetni, legföljebb, ha kifagy, új vetésre lesz szükség. A bokorbabot fóliával is védhetjük a fagyoktól, ha alagutat készítünk a babvetés fölé, akkor virágzás előtt a fóliát föltétlenül el kell távolítani, mert a túlságosan meleg levegőben a növény ledobja a virágait.

A bokorbabot önálló ágyásban vagy vegyes kultúrában is termelhetjük. Jó társítás, ha a legkorábbi hónapos retekkel és a spenóttal, valamint a később ültetendő paradicsommal kerül egy ágyásba, mert ily módon a folyamatos termelés a talajt állandóan takarva tartja.

Vetés előtt a magokat érdemes 6-8 óra hosszat vízben áztatni, hogy megduzzadjanak. Az ilyen vetőmag gyorsabban kel ki, de később érzékenyebb a vízhiányra.

A bokorbabot fészekbe vethetjük 50×50 cm-se távolságra úgy, hogy fészkenként 6-8 magot vetünk. Ennek az az előnye, hogy a magok „közös erővel” jobban kifúrják magukat a felszínre. Ha sorban vetünk, akkor a sorok közötti távolság 40 cm legyen, és a magok 7-8 cm-re legyenek egymástól. Mindkét vetési módnál a vetés mélysége legalább 4 cm.

A családi fogyasztást szolgáló kiskertben vessük szakaszosan a bokorbabot, egészen július közepéig. Így folyamatosan lehet szedni a zöld hüvelyeket. A betakarítás a vetéstől számított 8-10 hét múlva kezdődhet el. Ha a babvetést a hüvelyképződés időszakában öntözzük, és egyszer nitrogénműtrágyával is megsegítjük, akkor az első hüvelytermés után még egy virágzási hullámot produkál, és ezzel is növekszik a termés.

A karósbab csavarodó indát nevel, amely 2,5–3 m magasra is felkúszik. Támaszték nélkül elfekszik a földön, és nem vagy alig terem hüvelyeket. Ezért a karósbab vetését úgy készítjük elő, hogy négy karóból állítunk össze egy gúlát. A karók ne legyenek két és fél méternél hosszabbak. Ebből 40-50 cm kerül a földbe. A kétméteres gúláról még a termés nagyobb nehézség nélkül leszedhető. A karók csúcsát össze kell kötni, hogy a gúla szilárdabban álljon.

A karógúlákat már vetés előtt állítsuk össze úgy, hogy a karók egy 70×70 cm-es négyzet sarkán helyezkedjenek el. Minél függőlegesebben állnak a karók, annál jobban felcsavarodik rá a bab szára. Minden karó külső sarkához 6-8 szem babot vessünk.

A vetéstől számított 10-12 hét múlva kezdhetjük meg a hüvelyek betakarítását.

A bokor- és a karósbab ápolása a kikelés utáni kapálásból áll. A talajt csak sekélyen szabad kapálni, mert a bab gyökerei is sekélyen helyezkednek el. Száraz időjárás esetén az öntözés föltétlenül szükséges a jó termés eléréséhez. Ha meleg, nyári időben azt tapasztaljuk, hogy a növények elrúgják a virágaikat, akkor sürgősen és bőségesen kell öntözni.

A zöldbaboknak sokféle betegsége és kártevője ismeretes, de közülük a legtöbb gondot a zsizsik okozza a termelőknek. A kártétel különösen akkor nagyarányú, ha csirázáskor hűvös az idő. A zsizsikesedés és a többi betegség megelőzésére csak csávázott magot vessünk. A betakarított száraz babot pedig hűvös helyen, szükség szerint hűtőszekrényben kell tárolni.