Elvették, odaadták, eladták

A kommunista időszakban elkobzott és kisajátított vagyon visszaszármaztatását illetően minden tekintetben igazságos jóvátételre nincs remény. Az államosított ingatlanokra és gyárakra évtizedek múltán már rá sem lehet ismerni, a méltányos igazságtétel leginkább az elvett földterületek esetében volna megvalósítható, amennyiben ugyanazt a földterületet kaphatná vissza a volt tulajdonos, amit annak idején elvettek tőle. Erről azonban tudjuk, hogy merő ábránd: valószínűleg a természetbeni vagyon-visszaszármaztatásra is csak kevesen számíthatnak.

Ez már eleve igazságtalanság, a legnagyobb igazságtalanság mégis az, hogy lépések sem történnek a megoldásra váró helyzet végleges rendezése érdekében. Szerbiában pontosan ez a tényállás: az elmúlt két évtized sem volt elegendő, hogy meghozzák az illetékesek az általános vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvényt. Ebben (is) utolsók vagyunk a térségben.

Szerbiában a legtöbb földet a Vagyon-visszaszármaztatási Igazgatóság vezetőjétől, Vladimir Todorovićtól származó adatok szerint az 1945-ös agrárreformról és kolonizációról szóló törvény értelmében vették el a tulajdonosaiktól. Ekkor 732 429 különböző minőségű mezőgazdasági területet államosítottak. Messze a legtöbbet az északi tartományban, ahol nem kevesebb mint 668 412 hektár többnyire jól termő vajdasági földet koboztak el vagy sajátítottak ki! Ez azt jelenti, hogy Vajdaságban tízszer annyi mezőgazdasági területet nacionalizáltak az 1945-ös törvény értelmében, mint Szerbia többi részén Kosovót is beleértve. Nemzeti téren az említett törvény legnagyobb kárvalottjai a németek voltak, tőlük 389 499 hektárt vettek el. Ez a vajdasági mezőgazdasági termőterület közel egynegyede. Az egyházakat 53 491 hektár, a maximum fölötti földterületet birtokló gazdákat pedig 93 000 hektár művelésének a „terhétől” szabadította meg a proletárdiktatúrára esküdő új kommunista hatalom.

Mi történt ezekkel a földekkel? Gazdát cseréltek. Az állam a világháború utáni, felülről irányított nagy népmozgásban úgy látta jónak, hogy a telepeseknek és az aktuális hatalom pártfogoltjainak (volt harcosoknak, az I. és II. világháború háborús rokkantjainak, a fasiszta terror áldozatainak) ossza szét az államosított földvagyont. A fennmaradt részt a mezőgazdasági birtokok és az egyéb állami intézmények kapták. Ez a döntés természetesen lehetőséget nyújtott a nemzeti alapon történő megkülönböztetésre is, hiszen a németeket kollektívan háborús bűnösöknek nyilvánították, de a magyarok is az ellentétes oldalon harcoltak a két világháborúban, mint a szerbek és a montenegróiak, s ez jugoszláv oldalról nem igazán számíthatott méltányolásra. A telepeseknek 230 154 hektár, a harcosoknak, háborús rokkantaknak, a fasiszta terror áldozatainak 197 457 hektár, a mezőgazdasági birtokoknak 213 731 hektár földet osztottak szét. A földosztás szinte kizárólag Vajdaság területét érintette. A kolonisták csak az északi tartományban váltak új földtulajdonosokká, lévén, hogy ide telepítették őket. Szűkebb Szerbiában és Kosovón a mezőgazdasági birtokok 7193 hektár, a többi érdekelt kategóriájába sorolt harcosok és háborús áldozatok pedig 29 757 hektár földhöz jutottak hozzá.

Mi történt eddig a tarthatatlan helyzet rendezése terén? Az 1991-es visszaszármaztatási törvény értelmében kb. 150 000 hektárt adtak vissza a volt tulajdonosnak, akiknek a földmaximum túllépése, illetve a beszolgáltatás elmulasztása miatt vették el annak idején a birtokát. (Vajdaságban több mint 117 000 hektárt.) A szövetkezeti vagyon visszaadására is történtek többnyire sikertelen lépések, 2006-tól pedig folyamatban van az egyházak kártalanítása. Az általános vagyon-visszaszármaztatási törvény megszületése azonban továbbra is várat magára. Ennél is aggasztóbb, hogy az évek óta folyó magánosítás eredményeképpen az állami és társadalmi tulajdonban lévő földvagyon – melyek különválasztása sok helyütt ma sem történt meg – egyre csak apad. Az sem tudhatjuk pontosan, mekkora földterület van még állami és mekkora társadalmi tulajdonban. Rossz jel ez azoknak, akik a természetbeni kártalanításban reménykednek.

1945-ös törvény értelmében elvett birtokok mennyisége

Földosztás az 1945-ös törvény értelmében elvett birtokok alapján