Földházak és tetőkertek

A zöldtetők és tetőkertek a nyugati országokban egyre jobban terjednek. Szervezetek és intézmények segítik a tetőkertépítőket szakmai tanácsokkal, ötletekkel és helyenként állami támogatással is. Magyarországon a Zöldtetőépítők Országos Szövetsége foglalkozik a témával, Skandináviában a Green Roof Institute, Angliában a Greenfix, a The Green Roof Centre, és sorolhatnánk vég nélkül hány intézmény és cég foglalkozik a tetőépítés tervezésével, megoldásával és az építők támogatásával. Ez a felsorolás csupán azt szolgálja, hogy felfigyeljünk arra ami más országokban jó, az nálunk miért nem terjed el. Idegenkedés attól, ami eltér a megszokottól, információhiány, vagy ki tudja mi tart még távol bennünket attól, ami máshol már meghonosodott. Egyelőre csupán az információhiányt igyekszünk pótolni, talán ezzel is kedvet adva a jövő tetőkert-építőinek.

Mára elfogadottá vált, ha már fűteni és hűteni, azaz megfelelően temperálni kell a lakásokat, akkor azt minél kevesebb energia felhasználásával tegyük.

A korszerű, energiatakarékos fűtési rendszerek alkalmazása mellett legfontosabb feladat a termelt hőnek az épületben való benntartása. Ezt a falazat hőszigetelése mellett a tető jó hőszigetelésével lehet biztosítani. Ha ezt az amúgy kihasználatlan tető hasznosításával érjük el, akkor hamar felmerül a tető környezetbarát módon való kialakításának gondolata is. Kezdjük talán a tetőkertek pozitív tulajdonságaival.

Jó hőszigetelést biztosítanak az épületnek, emellett hőt tárolnak. Nyáron a ház alacsony hőmérsékleten tartásához járulnak hozzá, míg télen a túlzott lehűléstől óvnak.

Egy jól megépített zöldtető kétszer annyi évig él, mint hagyományos társa, csökkentve ezzel a hulladék keletkezését. Előnyei között meg kell említeni a következőket:

– csökkenti a házba jutó zajterhelést

– túlzsúfolt városokban tisztítja a levegőt, oxigént termel

– javítja a vízminőséget, csökkenti a nagy esőzések alkalmával jelentkező eróziót

– sajátos élővilágot tart fenn, mely az alkalmazott növényektől függ.

A tetőkertek különböző kivitelben és céllal készülhetnek. Alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk, amelyek legnagyobb különbsége, hogy egyik tartózkodásra, rekreációra alkalmas, úgynevezett intenzív zöldtető, míg a másik nem. A hagyományos kerti funkciókat nem betöltő (tartózkodásra nem alkalmas) extenzív zöldtetők ültetőközeg-vastagsága 8–15 cm. Az intenzív tetőkertek talajvastagsága 25 cm felett kezdődik.

Az extenzív zöldtetőkön a növényeknek extrém körülményekkel kell megküzdeniük. Ilyen a sekély termesztőközeg, a napnak, szélnek és az öntözés nélküli viszonyoknak ellenállni. A mostoha viszonyok között csak speciális, nagyfokú szárazságtűréssel bíró növények képesek tenyészni, pl. varjúhájfélék, kövirózsák. Fenntartásuk nem sok törődést igényel, de mégis egy olyan vegetációs réteget képeznek, amely pozitívan befolyásolja a terület ökológiai viszonyait.

A zöldtetők másik változata, az intenzív zöldtetők azaz tetőkertek. Ennek már a nevében is benne van a kert szó, így itt egy tartózkodásra is alkalmas, a díszkertekhez hasonló látványú növényegyüttest képzeljünk el, a tetőre felhordott termőtalaj vastagságától függően akár fákkal, cserjékkel beültetve.

Ezeknek mind a létesítése, mind a fenntartása jóval költségesebb az előbbi változatnál. Az ide kerülő növények öntözéséről telepített automata öntözőrendszerrel kell gondoskodni. A tápanyag-utánpótlás is komoly figyelmet igényel, hiszen a hagyományos kertekhez képest itt a talaj vastagsága jóval korlátozottabb, így annak pufferhatása is mérsékelt. Az intenzív fenntartású tetőkertben ugyanolyan berendezésekről, járóút, padok, egyebek is gondoskodni kell, amelyek egy hagyományos kertnek is elengedhetetlen kiegészítői.

Természetesen a meglevő tető dőlésszöge is meghatározza, milyen kertet tudunk rajta kialakítani. Csak a sima tetős változatok alkalmasak rekreációs tartózkodásra. Az építkezési anyagok folyamatos fejlődésének köszönve a vízszigetelő anyagok is tökéletesebbek, és kizárhatjuk az átfolyás veszélyét.

A kétféle tetőkerttípus jelentősen eltér egymástól költségigényét tekintve, és használhatóságát figyelembe véve is. Van néhány vitathatatlan előnyük, amelyekkel mindkét típus rendelkezik. A tetőkertek zajcsökkentő hatása jelentős, emellett a nagy hőmérséklet-különbségeknek kitett tetők hőingadozását is jelentősen képesek csökkenteni. A tetőre felhordott talaj, és az ott élő növények egy tetőcseréphez vagy lapos tetőknél alkalmazott szigeteléshez viszonyítva lassabban és kevésbé melegszenek föl, és nehezebben, télen kevésbé hűlnek le.

Kísérletek bizonyítják, hogy 15 évnél hosszabb időre tervezve már megéri tetőkertet létesíteni. Bár a kezdeti költségei magasabbak egy hagyományos lapos tetőhöz viszonyítva, de az utóbbinál esetleg felmerülő plusz beruházások és javítások egy jól elkészített zöldtetőnél nem jelentkeznek. Ilyenek lehetnek a beázások vagy a szigetelőanyagok elöregedéséből, a nap károsító hatásából és a nagy hőingadozásból adódó károsodások. A tetőkert talaja és növényzete a kiegyenlítettebb hőmérsékletéből adódóan védi a tető vízszigetelő rétegét, szintén a kisebb hőingadozás miatt az épület hőtágulásából eredő önmozgása is csökken, és a tető élettartama emiatt akár száz százalékkal is megnőhet.

A tetőkertek hozzájárulnak a helyi klíma javításához is. Vizet tárolnak és párásítják a levegőt. A többi zöldfelülethez hasonlóan oxigént termelnek, port kötnek meg, és csökkentik a zaj mellett az egyéb rezgési ártalmakat is. Emellett még változatossá teszik a városképet, és a csatornahálózatot is jelentősen tehermentesítik, hiszen a zöldtetőkre hulló csapadékot a növényzet hasznosítja, nem a csatornahálózatba folyik.

Mindezekből is látszik a tetőkertek számtalan pozitív tulajdonsága. Ezért is terjednek egyre nagyobb számban a nagyvárosok lakóházain, a bevásárlóközpontok tetején és pihenők teraszain, de magánházakon is.

A nagyobb lakóházak, bevásárlóközpontok tetején a zöld virágos és füves rész mellett fákat is telepítenek. Hasonló lehetőséggel a kialakított sétálóutcákat is lehet fásítani, zöld felülettel ellátni. Ezáltal kellemesebb a bevásárlás utáni pihenés, és szívesebben térnek be az emberek, ha a természet is jelen van az épületen belül, vagy egy teraszos tetőtéren.

A további felmelegedést figyelembe véve, el kell gondolkodnunk a zöldtető lehetséges kialakításán, mert ezzel energiát takaríthatunk meg télen és nyáron is.

A táblázatból láthatjuk a 2008-as amerikai felmérés szerint a zöldtetők területét egyes városokban m2-ben.