Az elavult rakétás jégvédelmi rendszernél vannak újabbak, hatékonyabbak. Igaz, hogy telepítésük pénzigényes, de a befektetés megtérül. Szakemberek szerint 1 dinár befektetés 21 dinár értékű terményt véd meg a jégtől. Horvátországban például a francia technológiájú, generátoros rendszert a rakétással kiegészítve használják
A Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet forró és száraz nyárra vonatkozó hosszú távú előrejelzése az eddigiek alapján úgy tűnik tévedésnek bizonyult, bevált viszont a gyakori ítéletídőkre vonatkozó jóslatuk. A vihar- és jégkárok tetemesek, különösen nagy csapás érte azokat a termelőket, akiknek a fóliasátrát tönkretette a vihar.
Az intézetben azt állítják, hogy a múlt héten hatékonyan működött a jégvédelem Vajdaságban. A tények most sem teljesen erről szólnak. Vannak szerencsésebb vidékek, melyeket a sors megkímélt a jég pusztításától, máshol viszont elkeserítő a helyzet. Néhány nappal ezelőtt Bánátban, Szécsány, Bóka és Nezsény (Neuzin) környékén tombolt az ítéletidő, ahol az első hírek alapján a vetésnek és a gyümölcsöknek az 50 százalékát érte kár.
Đorđe Kadrum, a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet igazgatóhelyettese elmondta, hogy a múlt héten Vajdaság területén 590 jégvédelmi rakétát lőttek ki, amivel sikerült megelőzniük a nagyobb jégkárokat. Az igazi probléma viszont az, hogy az állomásokon elfogytak a jégvédelmi rakéták. Ezek szerint közvetlenül aratás előtt a pénzhiány miatt „légvédelmi fedezet” nélkül maradt a vetés? Mi fog történni a legközelebbi ítéletidő alkalmával?
Az elavult rakétás jégvédelmi rendszernél vannak újabbak, hatékonyabbak. Igaz, hogy telepítésük pénzigényes, de a befektetés megtérül. Szakemberek szerint 1 dinár befektetés 21 dinár értékű terményt véd meg a jégkártól. Horvátországban például a francia technológiájú, generátoros rendszert a rakétással együtt használják.
Hogyan is működik a talajgenerátoros elhárítás? A jégeső-elhárítás során a talajfelszínen működő generátorok rengeteg ezüstjodidkristályt (AgI) juttatnak a légkörbe. (1 gramm AgI-ból kb. 100 billió darab aktív kristályrészecske keletkezik.) A zivatarfelhők kialakulásuk idején felszippantják a talajközeli meleg-párás levegőt és az ezüstjodidkristályokat. A részecskék a zivatarfelhőkbe jutva a természetes jégmagvakkal versenyezve gyűjtik össze a még folyékony halmazállapotú túlhűlt vízcseppecskéket. A folyamat nyomán ugyan több jégszem képződik, de ezek kisebb méretűek, ezért lassabban zuhannak. Szerencsés esetben eső formájában érnek földet, vagy legalábbis jóval kisebb és lazább szerkezetű jégszemekként érnek le, kevesebb kárt okozva.
Lehet, hogy nem annyira hatékony, mint az előző módszer, de néhány évvel ezelőtt még arról is volt szó, hogy Horvátország és Szerbia közösen repülőgépekből is elháríthatná a jégkár veszélyének jelentős részét. Ez a megoldás olcsóbb lett volna, mint a rakétás, de hogy a két ország között miért is nem került sor együttműködésre ezen a területen, mindmáig titok maradt.
