Próbára tette a déli tikkasztó hőség az idei, sorrendben 46. Gyöngyösbokréta fölvonulóit. A ruháról ítélve őseink hajdanán nem riadhattak vissza egy kis melegtől, de a menetben vonuló fiataloknak és lassan őszbe forduló „fiatalkorúaknak” a gyöngyöző homlokát látva – akiknek időnként táncra is kellett perdülniük a tereket körbeálló kíváncsiskodó kishegyesiek előtt – már szokatlan lehet a fekete kalap és vastag mellény, a tarka kendő és az alsószoknya. Alaposan meg is éhezhettek, amíg a Hegyalja utcába értek. A meredek löszfallal körülvett, egyedülálló rendezvényhelyszínen a szokásos látkép, a sátorok forgataga és a fehérre meszelt kemencekápolna mellett most egy többmázsás (1700 literes) óriásbogrács látványa várta a belépőt. Nemcsak látványosságról volt azonban szó, a hasábfákkal aláfűtött hatalmas „vasedényben” szögedi gulyásleves főtt.
Szöged hírös városából, a Fehértói halászcsárdából érkezett Európa egyik legnagyobb bográcsa és a gulyásfőző különítmény Molnár Dániel vezetésével és Faragó Sándor mesterszakács főzésvezényletével, aki kedvünkért a fortyogó lét sem volt rest megkeverni a bográcshoz illő méretes merítőkanállal. Ő egyik főszereplője volt az 1999-ben a szegedi Cora Hipermarket parkolójában végzett óriásbogrács világrekord kísérletnek, mellyel bekerültek a Guiness-rekordok Könyvébe. Akkor 3000 adag leves készült, most „mindössze” 2000 adagot főztek. Ez azonban, amint e sorok írója is tanúsíthatja, szögediesen böcsületes porció volt!
„Vegyenek 200 kg marhahúst, ahhoz ennyi és ennyi burgonyát és fűszert” – kezdhetnénk az óriásbogrács-leves receptjének ismertetését, de egy többmázsás, daru segítségével fölállítható vasalkotmányra is szüksége volna a merész vállalkozónak. Nem kell azonban elkeseredni, a szegediek bárhova készek elmenni, ahova meghívják őket! Igaz, csak oda, ahol százakat vagy ezreket kell jóllakatni, mint Kishegyesen a múlt vasárnap.
