Megkezdődött az aratás a vajdasági földeken. A gazdát ilyenkor leginkább a termésátlagok érdeklik, de azért a másik oldalról, az aratók oldaláról is érdemes pillantást vetni a helyzetképre. A szerbiai géppark, tudjuk, kiábrándító állapotban van. A mezőgazdaság folyamatos háttérbe szorítottsága idővel kitermelte a maga férges gyümölcsét, ami aratás alkalmával is világosan látható: a szerbiai cséplőgépállomány átlagéletkora 18 év, melynek csaknem háromnegyede, 12 000 kombájn olyan állapotban van, hogy azonnal ki kellene selejtezni. Szerencsésebb helyzetben lévő országokban legalábbis. Ehhez ugyanis befektethető pénzre is szüksége volna a gazdának!
Nemcsak a cséplőgépek tulajdonosait érinti ez a kérdés, hanem az arattatókat is, hiszen nem ugyanaz a szemszóródás az új cséplőgépnél, mint egy „kombájnmatuzsálemnél”.
S. A.
Agrárhitelek
Az agrártárca által támogatott idei hitelek, úgy tűnik, nem hozták meg a kívánt eredményt. A bejegyzett gazdaságoknak, a mezőgazdasági minisztérium adatai szerint az idén 2,6 millió euró hosszú távú és 336,3 millió dinár rövid távú hitelt osztottak ki. A legtöbb hosszú távú hitel, több mint 2 millió euró értékben a ProCredit bankból származik. A rövid távú hitelekkel kapcsolatban nyolc bank összesen 336 millió dinárt folyósított az általuk megkötött összesen 1206 hitelszerződéssel. Ez az adat azért érdekes, mert az agrártárca korábban 22 bankkal állapodott meg a rövid távú hitelek szubvencionálása kapcsán. A legtöbb rövid távú hitelszerződést, 532-őt a belgrádi Kommerciális Banknál kötötték a gazdák. Őt követi a Hypo Alpe Adria Bank 241 hitelszerződéssel. A „harmadik helyezett” a szintén fővárosi Banca Intesa lett 221 hitelszerződéssel.
y-A
A tejpiac stabilizálását tanulmányozza az EU
A tejpiac stabilizálásának tanulmányozására kérik az Európai Unió vezetői az Európai Bizottságot, és várhatóan állást foglalnak a pénzügyi nehézségekkel küzdő Lettország gyorsabb segítéséről is.
A tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozójától kiadandó zárónyilatkozat tervezete szerint a brüsszeli végrehajtó testületnek két hónapon belül mélyreható vizsgálatot kell készítenie a tejpiac helyzetéről, és lehetőség szerint javaslatokat kell tennie az ágazat stabilizálására is.
A termelői árak csökkenése miatt az uniós gazdák hónapok óta elégedetlenkednek, a mostani csúcstalálkozóhoz időzítve is tüntetéseket tartottak. A brüsszeli bizottság eddig azon az állásponton volt, hogy a piac folyamatos figyelésén túl nagyobb beavatkozásra nincs szükség. A termelőknek kedvező kisebb intézkedésekről – köztük az év végi kifizetések előbbre hozásáról – a bizottság már döntött, de a korábban elhatározott reformok módosítását, így a termelési kvóták emelését eddig elutasította.
A zárónyilatkozat foglalkozik Lettország helyzetével is. A tervezetben a vezetők a Rigának jóváhagyott keret következő, 1,2 milliárd eurós részletének gyors átutalása mellett foglalnak állást. A kormányfők egyúttal üdvözlik a Lettországban elfogadott új intézkedéseket az államháztartás konszolidálására. Lettországot a nemzetközi pénzügyi válság különösen súlyosan érintette. Az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaly 7,5 milliárd eurós készenléti hitelt hagyott jóvá számára, de ezt – Magyarországhoz hasonlóan – csak részletekben hívhatja le a gazdasági helyzettől és a kormányintézkedésektől függően.
(MTI)
