2024. október 1., kedd

Zöld falak és homlokzatok

ÚJÍTÁSOK

A tetőkertek témakörhöz szorosan fűződik a házak falait beborító növényzet is. A házak tetőterének beborítása után következhet a falak zöld növényzettel való lefedése. Ezt nevezhetjük zöld falnak vagy zöld homlokzatnak. A földházak és tetőkertek témakörnél is valószínűleg voltak kétkedők, akik mindezt futurisztikusnak vélték, és megmosolyogták. Ez vonatkozik a zöld falak témakörre is. A világ halad előre, sajnos mi egy helyben topogunk. Egy cikksorozat sem lenne elegendő, hogy bemutassuk a házat beborító növényzet elhelyezésének megannyi változatát vagy a beltéri zöld falak különböző megoldásait. Csupán ízelítőt adhatunk a lehetőségek széles választékából.

Hol használhatunk zöld falakat vagy zöld homlokzatokat?

Elsősorban saját házunk külső falain vagy belső térelválasztóként és a fal díszítéseként is. A zöld növényzetet a várostervezők sikeresen alkalmazzák középületek dekorációjaként, vagy akár nagyobb szabadtéri felületekre telepítve. Mindezek a megoldások megváltoztatják a város hangulatát és a sétálók közérzetét is. A növények által termelt oxigén és az általuk elnyelt szén-dioxid is jelentős mennyiségű lehet egy nagy felületű növényfalnál. Ebből azt is láthatjuk, hogy a kommunális munkaszervezetek és a zöldek is foglalkozhatnának a témával, mert rájuk is tartozik a város képének kialakítása. A világ különböző tájairól közölt fényképek magukért beszélnek. A vállalkozó kedvűek számára egy rövid ismertető talán segíthet a zöld növényzet függőleges felületre való telepítésében.

A falon vagy homlokzati síkon ferde, kis műanyag tartóban feltöltött virágföld vagy egyéb táptalaj segítségével biztosíthatjuk a növények fejlődését. A ferde, kis kazetták össze vannak egymással kötve, és így a nedvesség tovább tud csörgedezni az egyikből a másikba. Vékony csövecskékkel tápoldatot lehet juttatni a növények gyökérzetéhez. Műanyag hálóra is telepíthető növényzet. Nagyobb épületek esetében a tetőn összegyűjtött esővizet is fel lehet használni az öntözésre. Az esztétikai szempontokon kívül egyéb hasznos tulajdonságokkal is rendelkeznek a zöld falak. Ezek közül első szempont az energiaracionalizálás. A zöld falak és a tető tovább javítja a homlokzat és a tető utólagos szigetelésének hatásfokát, ezáltal a fűtési időszakban csökken az épület hőigénye, illetve nyári időszakban nélkülözhető az energiaigényes klimatizálás. Az egészségügyi szempont is fontos lehet. A zöld homlokzat és a tető jelentős mértékben javítja a mikroklimatikus viszonyokat. A magasabb páratartalom, a porszennyezés és a mérgező gázok nagy részének megkötése által javuló életminőséget érhetünk el. Az EU pályázatokkal támogatja a zöldfalak telepítését a nagyobb városok épületein.

A Skandináv államokban és Izlandon a hagyományos építkezéshez tartozik a zöld homlokzat kialakítása.

A műanyag csészés és hálós megoldáson kívül a telepített növény kapaszkodási formája és a támrendszer igénye alapján két gyakrabban alkalmazott típust különböztethetünk meg. A közvetlenül az épület falán járulékos gyökereikkel (pl. borostyán) vagy tapadókorongos ágkacsukkal (pl. vadszõlõ) megkapaszkodni képes növényfajok alkalmazásakor nincs szükség támrendszerre. Azoknál a növényeknél melyek csak támasztékra képesek felfutni, kiegészítõ szerkezeti megoldások szükségesek. A homlokzatokat nemcsak alulról, hanem a tetõ felõl is be lehet futtatni növényzettel. Ennél a ritkábban alkalmazott típusnál a lecsüngõ futónövényeket a tetõkertbe telepítik. Ez a megoldás külön támrendszert nem igényel.

Szobában vagy nagyobb belső terek falfelületeire is telepíthetők növények. Erre a célra már nálunk is gyártanak falra szerelhető több növény telepítésére alkalmas fából és műanyag elemekből összeszerelt ládát. Amit meg tudunk nagyban csinálni, azt kicsiben is meg lehet valósítani. Különböző megoldások léteznek, hogy kis területen falra akasztva vagy sarokba állítva függőleges zöld felületet alakítsunk ki. Az ötlet ma már kiforrott, és a kereskedelemben kapható termékké fejlődött. Készíteni kell egy fakeretet, bele kell tenni egy olyan műanyag rekeszekből álló tálcát, ahol a rekeszek között kis rések vannak, az elválasztólapok enyhén ferdén állnak, hogy ha függőleges helyzetbe állítjuk, ne essen ki a termesztőközeg (perlit, agyagkavics, tőzeg). A tetejére kerül egy víztartó-adagoló edény és az aljára egy hasonló a felesleg összegyűjtésére, és már kész is a dekoratív, falra szerelhető növényzet. A fakeret nagysága ne legyen túlméretezett, mert a súlyra és az esetleges áthelyezésre is gondolni kell.

A zöld homlokzatok növényfajai

A zöld homlokzatok kialakításakor elsõsorban a futónövények közül választhatunk, a zöldtetõkkel ellentétben itt leggyakrabban csak egy-egy fajt telepítenek a befuttatandó területhez. Leggyakrabban a támrendszert nem igénylõ fajokat, például az õshonos borostyánt
használják. Az örökzöld, árnyékkedvelõ, így az érzékenyebb tarka levelű fajták kivételével az északi falakhoz is kiválóan telepíthetõ növény, melyek főképpen a leveleikkel díszítenek. A telepíthető növények közül az egyik legnagyobb négyzetméterenkénti zöldtömeget fejleszti. A borostyán akár 30 m magasra is felfuthat, de kedvezõtlenebb körülmények között is eléri a 10 métert. Elõnye még, hogy igénytelen a talajjal és a klímával kapcsolatban is. Építési törmeléken is megél, városi körülmények között is hosszú életű (akár 150 évig is él). Az erõs metszést is jól viseli.

Szintén elterjedten alkalmazzák az Észak-Amerikából származó ötlevélkéjű és az ázsiai eredetű, háromkaréjú vadszõlõfajokat. A borostyánhoz hasonlóan a vadszõlõfajok hosszú életűek, 10 méter fölé nõhetnek, a metszést jól tűrik, és leveleikkel díszítenek. Ezek a lombhullató növényfajok októberben narancssárgára vagy vörösre színezõdnek. A napos, déli falakat kedvelik. Nyugat-Európában egyre gyakrabban ültetik a kínai lilaakácot. Ez a lombhullató faj a fent említettektõl jelentõsen eltér, mivel szárának csavarodásával kapaszkodik, és támrendszert igényel. A hosszú életű növény a napos-félárnyékos falakat kedveli. Lila fürtvirágzata május–júniusban nyílik. A fentiek mellett más, általában alacsonyabbra felnövő, támrendszert igénylő fajok is alkalmasak a zöld homlokzatok befuttatására. Ilyenek például a virágukkal díszítő loncfélék (Lonicera sp.), a trombitafolyondár (Campsis radicans), az iszalag- (Clematis sp.) és futórózsafajok (Rosa sp.), valamint a szõlõfélék (Vitis sp.).

Kisebb magasságoknál (családi házak esetén) egynyári fajokat is használhatunk a homlokzat árnyékolására. Az itt alkalmazható fajok vagy virágukkal díszítenek, mint a hajnalka- (Ipomoea sp.) és a sarkantyúkafajok (Tropaleoum sp.), vagy ehetõ a termésük. Ilyenek az uborka (Cucumis sp.) és egyes tökfajok (Cucurbita sp.).

Mindezekből láthatjuk a lehetőségek sokszínűségét, és rajtunk múlik, változtatunk-e környezetünkön, életfelfogásunkon a zöld növényzetek telepítésének javára.

Olvasói kérdések

Többen is érdeklődtek a paradicsom tápoldatozásával kapcsolatban. Hidrokultúrás és földi termesztésben is fel lehet használni a következő összetételű tápoldatot. A szükséges mennyiségek 1000 liter tápoldathoz grammban vannak megadva.

Tápanyag

g/1000 lit.

Kálium-nitrát

310

Monokálium-foszfát

290

Magnézium-szulfát

450

Kálium-szulfát

500

Kalcium-nitrát

920

Táblázatunkban az egyes elemek tápoldatbeli mennyisége látható.

Tápelemek

Ppm

N – nitrogén

200

P – foszfor

67

K – kálium

424

Mg – magnézium

45

Ca – kalcium

223

S – kén

150

Az összetétel lényege, hogy megfelel az érési és egyben a növekedési fázisnak is. A folytonnövő paradicsomok részére ajánlott.