Az aratás leállt, s bár a korábbi esőzések még jót tettek a kenyérgabonának, az utóbbi időben egyre jobban aggódnak a búzatermelők a magyarkanizsai községben is.
Szalkai Nemes Valéria, a magyarkanizsai községi tanács mezőgazdasággal megbízott tagja elmondta, hogy a korábbi szárazság és kánikula miatt az aratási törzskar sietett az aratási előkészületekkel, mert arra számítottak, hogy a szokottnál jóval korábban megkezdődik a cséplés. Az aratás mégis kitolódik az optimális időszakra – csak nem optimális feltételek között.
Már június első felében készültek a betakarításra, a munkát el is kezdték a hónap közepén, de 19-étől megszakadt az aratás a községben. Amikor éppen nem esik az eső, akkor sem lehet rámenni az átázott földekre, és a gabona nedves szárával sem bír el a kombájn.
Az esők az árpán már egyáltalán nem segítettek, de a 22-i nagy eső az agonizáló búzát életre keltette, még meg tudtak a szemek telítődni – magyarázta a mezőgazdasági megbízott.
Elmondta, hogy az esők előtt 100 hektáron vágták le a búzát, kielégítő volt a nedvességtartalma, 12-14 százalékos, a hektolitersúly pedig 80 g. A felső teraszokon a hozamra sem lehetett panasz, 4 tonna termett hektáronként. Az a baj, hogy a községben még 4 ezer hektárnyi búza van, a táblák már megszürkültek a szár megfeketedett. Félő, hogy sok lesz az olyan kenyérgabona, ami már csak jószágtakarmánynak felel meg. A szem már megért, azzal nem lett volna baj, de a folyamatos esőzések miatt nagy a kipárolgás, nedves a szár, és ezért a kombájn képtelen elvágni.
A kapásnövényeknek, szántóföldi növényeknek, veteményeknek viszont nagyon jól jött a csapadék, már annak, amelyik ki tudott kelni – jegyezte meg Szalkai Nemes Valéria. Most nagyon szép a napraforgó, a cukorrépa, a kukorica.
A gyümölcstermelőkre azonban nehéz idők járnak. Fokozott növényvédelemre van szükség, fogy a méregdrága vegyszer, a sok csapadék miatt mégis terjednek a gombabetegségek. Hullik az éretlen sárgabarack.
Visszatérve a legidőszerűbb gondra, az aratásra, a mezőgazdasági megbízott szerint a legnagyobb gond az, hogy a 9-10 dináros búzaár nem fogja fedni a termelők költségeit. A 13 és 14 dináros ár adhatna egy kis pluszt, de itt még felvásárlóhelye sincs a Köztársasági Árutartalékok Igazgatóságának, a környékben egyetlen malommal sincs szerződése. Ezért félő, hogy a termelőnek a viszonteladók kénye-kedvének megfelelően kell majd viselkednie: átadni a búzát, s majd kap, amennyit adnak.
