A turnus ebben az esetben két öntözés közötti intervallum, amely időközt a talajtényezőkön túlmenően a termesztett növényfaj vízigénye és az időjárási viszonyok határoznak meg.
Az öntözési idő turnusokhoz kötődő meghatározása arid (száraz) klimatikus körülmények között jól alkalmazható, de szemiarid (félszáraz) és szemihumid (félnedves) éghajlaton az említett módszer nem vált be minden növényfaj esetében.
A meghatározott időközönkénti öntözés Vajdaságban a zöldségféléknél, másodvetésnél (és természetesen fedett felületek alatt is) használható vízpótlási módszer.
Zöldségféléknél a turnus hossza 5–12 (15) nap, ami a növényfajtól, annak fejlődési szakaszától, az évszaktól (de az időjárástól is), a talaj típusától és szerkezetétől függ. A felsorolt tényezők (és az aktív gyökérzóna mélysége) befolyásolják az öntözési normát is. (Nyilvánvaló, hogy – azonos külső feltételek közepette – a sekélyebb gyökérzóna kisebb öntözési normát és gyakoribb vízpótlást feltételez.)
Mint más, öntözési időpontot és gyakoriságot meghatározó módszereket, a fentiekben említett metódust is rugalmasan szabad és kell alkalmazni. Csapadék után minden 5 mm esőre – az öntözés kezdetét illetően – 1 nap halasztás (tolódás) esedékes. Amennyiben a csapadék mennyisége nagyobb a szükséges öntözési norma felénél, akkor kihagyunk egy turnust! (Tavasszal és ősszel már 2-3 mm csapadék esetén is 1 nappal később kezdjük az öntözést a tervezettnél.)
Másodvetésnél (pl. kalászosok után) módosítanunk kell a turnusokat. Vetés után (általában) kelesztő öntözést is végzünk, mintegy 30 mm-es vízadaggal.
Takarmánynövények termesztése esetében a turnus hossza 10-12 nap, de itt az öntözési norma 50-60 mm (l/m2) legyen!
Nyári forróságban a számított vízadaghoz még 25%-ot hozzá kell adni (nappali, esőszerű öntözés esetén). Egyébként, ha tehetjük, nyáron lehetőleg a reggeli, délelőtti (5–11 óra) és a késő délutáni, esti (17–20 óra) napszakokban öntözzünk. (Centar pivo, pl. Valmont-rendszerű berendezésekkel pedig éjjel.)
Ez nemcsak a párolgás által bekövetkező óriási vízveszteség, hanem (főleg) a növények sokkolásának elkerülése érdekében fontos!
Vízigényes zöldségfélék öntözése (példa)
Növénycsoport | Tenyészidő | Öntözések | Öntözővíz az idényben | ||
Száma | Normája | ||||
mm (l/m2) | |||||
Korai káposztafélék | Ü.: III. 25.– IV. 15. Sz.: IV. 15–30. | 4 | 40–50 | 160–200 | |
Kései káposztafélék | Ü.: VI. 15.–VII. 30. Sz.:IX. 20.–X. 15. | 8 | 40–50 | 320–400 | |
Paprika | Ü.: V. 10–20. Sz.: VII. 15.–X. 15. | 7 | 40–50 | 280–350 | |
Korai bokorbab | V.: V. 1–10. Sz.:: VII. 1.–VIII. 10. | 3 | 30–40 | 90–120 | |
Másodvetésű bokorbab | V.: VI. 20.–VII.5. Sz.: VIII. 20.–IX. 30. | 4 | 30–40 | 120–160 | |
Tök | V.: IV. 10–30. Sz.: VI. 10.–VII. 10. | 3 | 40–60 | 120–180 | |
Korai uborka | V.: IV. 15–30. Sz.: VI. 25.–VIII. 15. | 4 | 30–40 | 120–160 | |
Másodvetésű uborka | V.: VI. 15.–VII. 5. Sz.: VIII. 1.–IX. 30. | 5 | 30–40 | 150–200 | |
Ü.= ültetés, V.= vetés, Sz.= szedés
Kiültetéskor (vetéskor) a kritikus fenológiai fázisokban, majd napi középhőmérséklettől, illetve ETP-től függően 7–15 napos turnusokban kell öntözni.
A vízpótlás témakörét a következő számban az öntözési módok és öntözőberendezések vázlatos ismertetésével zárjuk.
