Jövőre megközelítőleg 14 ezer hektár föld lesz kiadva, és szinte már csak két hét maradt az árverésig – Miroslav Kiš: Fontos ismertetni az emberekkel a jogaikat – Szabadkán bemutatták az állami földek bérbe adásáról szóló törvény módosításait
Szerbia az egyetlen európai ország, ahol még nem származtatták vissza az állami földeket egykori jogos tulajdonosaiknak vagy leszármazottaiknak, hanem még mindig – bérbe adják. A bérbeadást az állam jogszabályban szabályozza, azonban ezt a törvényt a kormány az idén módosította. 2009-től ezeket a földterületeket előre meghatározott program szerint lehet használni, amelyről a területileg illetékes, az önkormányzat által kinevezett bizottság dönt, magyarázta a törvény módosításait bemutató tribünön Grgur Stipić, az állami földek bérbe adásával foglalkozó szabadkai bizottság elnöke. A szabadkai Új Városházán megtartott rendezvényre a meghívás ellenére nem érkeztek meg a vendégek, sem a tartományból, sem a mezőgazdasági minisztériumból. Mint bejelentették várhatóan október első heteiben hirdetik ki a 2010-es évre vonatkozó nyilvános árverést.
– Az állami földek bérbe adásáról szóló törvény legfőbb módosítása talán a kétkörös rendszer bevezetése – mondta Grgur Stipić.
Szavai szerint az árverés első körében azoknak a bejegyzett mezőgazdászoknak van joguk licitálni, akik ugyanabban a kataszteri községben gazdálkodnak, mint ahol az árverésre kerülő parcella helyezkedik el, valamint azok a jogi személyek is jogosultak az árverésre, akik az adott önkormányzat területén vannak bejegyezve. Ugyanakkor újdonságnak számít még a bérösszeg is. Mint azt Stipić lapunknak megjegyezte az árendába kerülő föld kezdőárát az előző évi licitációk átlagából számítják ki. Az idén így a szántóföld és a kert 17 ezer dinár, a gyümölcsös és a szőlőskert 14 ezer dinár, a legelő és a rét 8 ezer dinár, míg a nádas és a mocsaras föld 3500 dinárba kerül hektáronként. Ugyanakkor a bérleti díjakat az eddig szokásostól eltérően előre, a szerződés megkötés előtt kell befizetni.
– Erre azért került sor, mert sok esetben egyesek nem fizették be időben, vagy be sem fizették a bérleti díjakat – emelte ki az állami földek bérbe adásával foglalkozó szabadkai bizottság elnöke.
– Az állattenyésztők számára könnyítésnek számít a bérbe vétel elsődleges joga, amellyel előnyt szerezhetnek a földművesekkel szemben. Ennek ellenére a minisztérium nem dolgozta ki megfelelőképpen, hogy milyen dokumentációkat kell beadniuk az állattenyésztőknek, hogy az árverésen kívül kaphassanak termőföldet, de azt sem határozták meg kristálytisztán, mekkora földterületeket kaphatnak majd – vélte a bizottság elnöke. – Ettől függetlenül fontos, hogy a jövő évben minél több tenyésztő bejegyeztesse állományát – hangoztatta Stipić.
– Meg kell még jegyeznem, hogy a bérbevétel elsőbbségi jogát előre határozzák meg, amely szerint vélhetően október 15-ig be kell majd adni minden szükséges dokumentációt a 2010-es programhoz – hangsúlyozta a szakember.
Az állami földeket mindössze három évre lehet bérbe adni a vagyon-visszaszármaztatási törvény miatt. Az egyházak és a vallási közösségek vagyonának visszaszármaztatásáról szóló törvény világosan kimondja, hogy azt az állami földterületet nem szabad bérbe adni, amelyik már be van jelentve a Szerbiai Vagyon-visszaszármaztatási Igazgatóságban, magyarázta Stipić. Amennyiben az állam a közeljövőben elfogad egy új vagyon-visszaszármaztatási törvényt, az jelentősen megnehezítené a szerződések átírását, de megtörténhet, hogy az adott személy a szerződésbontást követelné. Ezért döntött úgy a mezőgazdasági minisztérium, hogy csökkenti az állami földek bérbe vételének idejét.
– Nagyon fontos tudatni az emberekkel – mert nem tudnak róla –, hogy amennyiben bejegyeztetik az állatállományukat, joguk van árverésen kívül, árverés előtt bérbe venni a földet. Jövőre megközelítőleg 14 ezer hektár föld lesz kiadva, és szinte már csak két hét maradt az árverésig. Az állattenyésztőknek minél előbb be kell adniuk a megfelelő dokumentációkat, hogy tudjanak élni a jogaikkal – vélekedett Miroslav Kiš, a Vajdasági Mezőgazdasági Termelők Társulásának elnöke.
Szavai szerint a mezőgazdasági egyesületekben, valamint az önkormányzatokban bárki részletesen utánajárhat, mik a jogai, mik a követelmények, és arra kér mindenkit, hogy ezt minél előbb tegye meg. Arra a kérdésre, hogy mennyire értékeli jónak a törvény módosításait, elmondta, hogy jónak ítéli a törvény, de kérdéses, hogy megfelelően tudjuk-e azt használni. Ehhez meg mindenképpen ismernünk kell a jogainkat, mondta a mezőgazdász. Mint megjegyezte, a kétkörös licitáció valóban a helyi mezőgazdászok érdekeit védi, ugyanis megakadályozza, hogy egy másik községből érkező, jobb anyagi háttérrel rendelkező személy vagy vállalat az ember orra elől vegye el a kiszemelt földet.
