A fő probléma, hogy az egyszerű centrifugálással kinyert lé után fennmaradó rostos anyagban még nagyon sok értékes lé, vitamin és ásványi anyag van. Ezt kár lenne eldobni, mert célunk, hogy minél több levet facsarjunk ki a zöldségekből és gyümölcsökből. Ezt centrifugálással nem lehet elérni. A legjobb kihasználást biztosító eszközök olyan prések, amelyek három gép tulajdonságait ötvözik. A robotgép alkalmas arra, hogy segítségével gyümölcsökből (alma, körte, barack, ananász, birsalma, citrom, narancs, grépfrút), valamint keményebb, rostos gyökeresekből, gumósokból (sárgarépa, petrezselyem, cékla, zeller) és a rostdús leveles zöldségekből (káposzta, zsályalevél, zsurló, zöldárpa, búzafű és különféle gyógynövények) levet nyerjünk.
A legtöbb gyógynövény és leveles zöldség erős rostjaiból szinte lehetetlen a lé kipréselése hagyományos centrifugálással. Az ideális gyümölcsprés használatával azonban könnyedén nyerhetünk levet még a zöld búzából is. A prés nem roncsolja a gyümölcsök, zöldségek értékes, tápláló összetevőit. A frissen préselt gyümölcslé vagy zöldséglé hűtőszekrényben akár 48 órán át is eltartható oxidálódás, károsodás és ízminőségromlás nélkül.
Hogyan fogyasszuk a frissen préselt leveket?
A frissen préselt levek koncentráltabban tartalmaznak minden bennük található alkotót. A savanyú gyümölcsök tisztító-méregtelenítő, míg az édes fajták építő, regeneráló, tápláló hatásúak. A zöldségekből, gyümölcsökből vagy gyógynövényekből készített frissen préselt levet fele-fele arányban hígítsuk fel. Töményen puffadást, hasmenést, rendszeres fogyasztás mellett gyomornyálkahártya-gyulladást idézhetnek elő. Rendszeres fogyasztásával csökkenthető a súlyfelesleg, megelőzhető az anyagcserezavar. Harminc év felett ajánlott a rendszeres lénapok beiktatása. Könnyebben megőrizhetjük egészségünket és fiatalságunkat. A gyümölcs nyomelem- és ásványianyag-tartalma csökkenti a szövetek savasságát, erősíti a fogakat, csontokat. Ha váltogatjuk a különféle gyümölcsfajtákat, más-más táp és hatóanyaghoz jutunk. Alapszabály, hogy csak friss, ép és megfelelően érett, alaposan megmosott gyümölcsöket, zöldségeket használjunk fel. A frissen préselt lé hűtőszekrényben 48 óráig eltartható.
Az ideális présgép nagyon drága, és ha mégis az egyszerűbb zöldség- és gyümölcscentrifuga mellett döntünk, előbb nézzük meg a teljesítményét. Lehetőleg 500 W-tól nagyobb teljesítményűt vegyünk. Léteznek 750 és 1000 W-os centrifugák, melyek a nagyobb teljesítmény és fordulatszám mellett elfogadható hatásfokkal működnek.
A gabonacsíra
Közeleg Luca napja, a búza ültetésének ideje. Régi karácsonyi hagyományról van szó, és ilyenkor jusson eszünkbe, hogy a gabonamagvak csírája hasznos táplálék-kiegészítő lehet, melynek gyógyhatása már régóta ismert.
A mag a fiatal növények tápanyagraktára, mely a növekedés megkezdéséhez és a fejlődéshez nyújt elegendő energiát. A csírázó magban lezajló kémiai folyamatok egy hatalmas enzimgyárat hoznak működésbe. A növény egész növekedése folyamán ekkor a legnagyobb az enzimtartalom. A magok gazdag enzimtartalma az emberi szervezetben lezajló anyagcsere során is fokozza az enzimek termelését, ezáltal fokozza a vérkeringést.
A száraz magokra viszonylag lassú anyagcsere jellemző, de amint megnedvesítjük őket, hatalmas változások indulnak el bennük: egyes anyagok lebomlanak a magban, egyes anyagok a mag egyik részéből a másikba vándorolnak: különösen a magfehérjéből (magbélből) a csírába, vagyis a sziklevélből a fejlődő részbe; majd végül az új anyagok felépítése következik a lebontott anyagok újraformálása által. Csupán két olyan anyag van, amit a mag kívülről vesz fel a csírázás folyamán, ez pedig a víz és az oxigén.
A csírák gazdagon tartalmaznak vitaminokat, ellátnak teljes értékű fehérjékkel is (előemésztett formában), mely könnyen és hatékonyan felszívódik a szervezetben. A vitamin- és enzimkiválasztás eléri a maximumot, a férfiasságért felelős E-vitamin mennyisége háromszorosára nő négy napon belül a búzában a csíráztatás alatt. A keményítő és zsír cukorrá és szénhidráttá alakul, melyek így gyorsan hatalmas energiát biztosítanak.
Házilag a csíráztatás nem bonyolult dolog, és nem vesz igénybe sok időt. Naponta két alkalommal kell 1-2 percet foglalkoznunk vele és 3-4 nap múlva már arathatunk is.
Mire van szükségünk?
Kell egy csíráztató tál, magvak, levegő és víz. A csíráztatásra felhasználható magvak: gabonafélék (búza, árpa, rozs), hüvelyesek (lencse, bab, borsó), olajos magvak (napraforgó, lenmag, tökmag), füvek, fűszernövények (mustár, zsázsa, hajdina).
Házi csíráztatásra használhatunk műanyag tálcát vagy sekélyebb edényt.
Kaphatók gyári többemeletes csíráztató tálak, de ez a drágább megoldás, a házi tálcás vagy akár üvegedényes megoldás is megfelel.
A csíráztatáshoz megfelelő minőségű magokat használjunk. Bizonyosodjunk meg, hogy nem öreg vagy nem kezelték-e vegyszerrel? Távolítsuk el a törött vagy repedt magokat.
A kívánt mennyiségű, átválogatott magot folyóvíz alatt átmossuk. Ehhez használjunk szitát vagy tésztaszűrőt. Öntsünk rá annyi langyos vizet, hogy ellepje. Legyünk biztosak abban, hogy legalább kétszer annyi a víz, mint a mag. Ha lehet, használjunk ivásra alkalmas vizet.
Az áztatás során a magok eredeti méretük többszörösére dagadnak. Az áztatási idő függ a magtól. Gabonaféléket általában 12 órán át, apróbb magvakat 4-6-8 órán át, a vastagabb héjú, olajos magvakat kb. 1 napon át célszerű áztatni, annyi vízzel, amennyi ellepi a magot. Nem fontos, hogy pontosan betartsuk ezt az időt. Nyáron ennél kevesebb idő is elég lehet. Tartsuk a magokat sötét helyen, meleg szobahőmérsékleten.
Az áztatás után újra öblítsük le a magokat langyos vízzel, majd helyezzük őket a tálakba. Vigyáznunk kell a magokra, hogy be ne penészedjenek, ezért mindennap öblítsük le őket reggel és este is hideg vagy langyos folyó víz alatt, majd alaposan csöpögtessük le róluk a vizet, mert ha a víz megáll a csírák alatt, rothadásnak indulhatnak. Ha egy nap elfelejtjük leöblíteni a csírákat, még nem károsodnak, de 2 nap után már elkezdenek penészedni.
A csíráztatás megkezdése után kb. 3 nappal látható az eredmény. Ha a levegő nagyon meleg és száraz, öblítsük hosszabban és gyakrabban a magokat.
Melyik napon fogyasztjuk el a csírát, ez egyéni ízlés kérdése. A legtöbben a hatnapos lucernát szeretik, a babot 2-3 naposan, a lencse 2 nap után a legjobb.
Ha készen állunk a csírák learatására, öblítsük le őket utoljára, próbáljuk eltávolítani a maradék maghéjakat, majd csöpögtessük le, és tároljuk hűtőben.
Tartsuk műanyag zacskóban vagy üvegben, így friss marad a csíra, és a hűtőben lassan tovább fejlődik még néhány hétig. Tálalás előtt mindig öblítsük le, és tegyük ki legalább 2 órára közvetlen napfényre.
Sötétben a csírák világos színűek lesznek és B2-vitaminban gazdagok, világos helyen pedig zöldek és C-vitaminban gazdagok.
Az ideális csíráztatási hőmérséklet 17–21 fok között van.
A csírákat ehetjük nyersen, vajas kenyérre pakolva, salátákba, joghurtba keverve, de egyszerűen csak rászórhatjuk köretekre is. Készíthetünk belőlük szendvicskrémeket, felhasználhatjuk levesek, töltelékek, köretek, savanyúságok stb. formájában. Megszárítva és kávédarálóban lisztté őrölve tésztákat is süthetünk belőle. A hűvelyeseket csak 10-15 perc főzés vagy sütés után fogyasszuk.
Ha jobban szeretjük a csírák zöld részét, akkor meg kell várni, amíg a növény eléri a 3-4 cm-es magasságot. Felvagdalva rászórhatjuk vajas kenyérre, vagy beleszórhatjuk kefirbe, levesbe és a főzelékekbe is. Készíthetünk krémeket is. Például a zsázsa ollóval levagdalt zöld levélkéit keverjük össze 10 dkg juhtúróval és 2-3 kanál kefirrel. Krémet készíthetünk úgy is, hogy 2 deci kefirbe bármilyen csíranövény zöld részét beleaprítjuk, ízesíthetjük tengeri sóval, fehér borssal, és apróra vágott zöldpaprikával. A zsázsa túl nagy adagban csípős, erős, erre a felhasználáskor ügyeljünk. A krémeket barna, teljes kiőrlésű kenyérre kenve fogyasszuk.
A búzafű
Tovább növesztve a búzacsírát 10-15 cm magasságig, értékes búzafüvet kapunk. A búzafű kevés fény mellett is növekszik. Egy napfénytartományban sugárzó fénycső 60 cm magasságban elegendő fényt szolgáltat a növekedéshez.
Frissen learatva zölden is fogyasztható, de hatásosabb, ha az erre a célra gyártott préssel búzafűlevet nyerünk. A búzafű magas vitamin-, ásványianyag- és aminosav-tartalmú növény. Számos pozitív egészségre gyakorolt hatása ismert. Tartalmaz B6-, B12-, B17-, K- és C-vitamint, béta-karotint és klorofillt is. A kipréselt búzafűlé fél órán belül oxigén jelenlétében lebomlik és értéktelenné válik. Tárolható fagyasztva vagy különleges gépi töltéssel teljesen légmentes tasakban. Kizárólag tönkölybúza alkalmas a megfelelő minőségű búzafűlé előállítására. Napi fogyasztása 5–10 evőkanál, de terápiásan ez a mennyiség megduplázható. Enyhíti az ízületi gyulladás, migrén, a cukorbetegség, szívproblémák és a daganatos betegségek tüneteit is.
Olvasóink a témával kapcsolatos ötleteiket és észrevételeiket jelezzék a szerkesztőségnek.
