Az átmeneti kereskedelmi egyezmény zárlatának a föloldását, melyről a múlt héten döntöttek az Európai Unió országainak vezető diplomatái, eget rengető újdonságként, a szerbiai gazdaság előtti hatalmas lehetőségként és természetesen a kormánypolitika átütő sikereként tárták a közvélemény elé a politikusok. E propagandaízű bemutatás kapcsán, legalábbis ami az újdonságként való bejelentést illeti, joggal csodálkozhatunk, hiszen a korábbi állítások – ha hihetünk nekik – arról szóltak, hogy Szerbia ez év januárjától „egyoldalúan” alkalmazza az átmeneti kereskedelmi egyezményt, és arról, hogy az Európai Unió – néhány kivétellel – már a 2000-es politikai látszatfordulat óta eltörölte a szerbiai termékekre kirótt vámokat. Az erre vonatkozó uniós határozat 10 évre szólt, vagyis jövőre járt volna le. (Ez némiképp más fénybe állítja, hogy 2010 előestéjén mik is lehettek az egyezmény életbe léptetését megakadályozó hollandok megenyhülésének az igazi indítékai.)
Ebből az adatból arra is következtethetünk, hogy az óriási uniós és a piciny szerbiai piac közötti liberalizáció miatt kinek is kell kitől tartania. Ha az elmúlt 10 évben az Európai Unió gazdasága nem rokkant meg az őt „előzönlő” szerbia termékek miatt, akkor nyilván ezután sem fog. Sőt, épp ellenkezőleg, a vámok eltörlése ellenére az EU-val szemben Szerbiának hatalmas külkereskedelmi hiányt sikerült tartósítania ezekben az években. Nyilván a szerbiai gazdaságot sem fogja tönkretenni ez a lépés, de hogy szerkezeti váltásra kényszeríti, az egészen bizonyos. Az óriási úniós konkurrenciával szembetalálva magukat rövid idő alatt eltűnhetnek a süllyesztőben azok a vállalatok és a vállalkozások, melyek a milosevići éra belterjes viszonyaihoz és gyanús – de mondjuk így –, sajátos üzleti feltételeihez szoktak.
A politikusok most a nagy lehetőségről zengedeznek, a valóság azonban inkább az, hogy óriási kihívás elé érkezett a szerbiai gazdaság, amelyben meg fog méretni. Az elkövetkező hat évben, amikor is fokozatosan eltörlik a védővámokat, majd eldől, hogy a piac fölszabadításából nyertesként vagy vesztesként kerül-e ki az ország. Ez természetesen a szerbiai gazdaság támasztékára, a mezőgazdaságra is érvényes.
