„ 2010-ben rekordmennyiségű költségvetési kiadásra számíthat a mezőgazdasági ágazat” – jelentette ki a múlt héten Diana Dragutinović pénzügyminiszter a Beta hírügynökség alapján. Erre az állításra fölkapja az ember a fejét, eszerint ugyanis óriási fordulatnak kell végbemennie az agráriumban. 2009 ugyanis még a negatív rekordok éve volt: a büdzsének csak 2,2 százalékát magáénak tudva arányában még sohasem volt ennyire alacsony az ország mezőgazdasági költségvetése, s a termelők még sohasem vetettek ennyire kevés kenyérgabonát, mint az idén ősszel. Most pedig rekordmennyiségű pénzre számíthat az ágazat?
Próbáljuk összegezni, hogy az eddigi hírek alapján miről szólnak a tények. A köztársasági költségvetésből 20 milliárd dinár jut a mezőgazdasági büdzsére, ez 25 százalékos emelés az áprilisi költségvetési módosítással szemben, amikor egynegyeddel csökkentették az ágazatnak szánt pénzösszeget, vagyis ez a forrás az eredetileg tervezett 2009-es mezőgazdasági büdzsének felel meg, ilyen értelemben tehát nincs is növekedés. Az ambiciózus tervek szerint, amiről Saša Dragin miniszter számolt be, ehhez a saját forrásaiból még 6 milliárd dinárt tesz hozzá az agrártárca, ami jórészt a mezőgazdasági nyugdíjból és az állami földek bérbe adásából folyik majd be.
A mezőgazdasági nyugdíjból befolyt pénzt illenék a nyugdíjakra fordítani, hogy tisztességes juttatást kaphassanak az idős termelők, az állami földek bérbe adásából származó összeggel kapcsolatban pedig, ahogy az első jelek mutatják, még kellemetlen meglepetések érhetik a kormányt.
Jelentősebb pénzforráshoz az állami támogatásokból juthat az ágazat. A mezőgazdasági miniszter szerint jövőre ezeknek 42 százaléka a mezőgazdaság felé irányul. Ez, amennyiben megvalósul, valóban sokat lendíthet a szerbiai mezőgazdaság helyzetén.
Korábban Saša Dragin 6 százalékos költségvetési arányt követelt az ágazatnak. Ez 45 milliárdot tett volna ki a büdzsé tervezett kiadásai alapján.
