A karácsony színei a tisztaságot, egyben az egyszerűséget és a gazdagságot kell, hogy tükrözzék. Ezért használom én előszeretettel a piros-fehér kombinációt, szép tiszta zölddel és csokiszínnel. A piros klasszikus karácsonyi színnek számít, a melegséget, a fényt juttatja eszünkbe, a fehér pedig a havat és a tisztaságot idézi. A zöld a fenyő színe, míg a csokiszín a süteményekre, főképpen a mézeskalácsra utal.
Most szép sorjában elmondom, mivel leptem meg a családot és saját magamat. Az adventi készülődésben dupla adag linzercsillagot sütöttem. Bizonyára mindenkinek ismerősek, kristálycukorba mártogatjuk, majd finom baracklekvárral töltjük meg őket. Ezt minden évben előre kisütöm, mert ha vendégek tévednének be hozzánk, van mivel megkínálnom őket. Az a titka, hogy jól megszórom a tésztát reszelt citromhéjjal, majd a konyha ajtaját kinyitom a szoba felé, mert imádom a citromos linzer illatát. Amint az illat bejárta a lakást, máris megteremtődött a hangulat a karácsonyi készülődéshez. Aztán fehér vászonból cikcakkollóval két kört vágtam, egymásba helyeztem, majd a háromnegyed részét összevartam varrógéppel. Belefogtam egy díszes akasztót, majd kitömtem vattával, és bevarrtam a maradék részt is. Ezek után biztattam Jánoskát, hogy papírszalvétából vágjon ki különböző motívumokat, helyezze őket a vászon közepére, és óvatosan kenje át őket papírragasztóval a közepétől a külseje felé haladva. Fehér alapon zöld és piros motívumok díszelegtek. A közös munkának ez még csak a kezdete volt. Ekkorra már ráhangolódtunk a mézeskalács-készítésre. Előre örültem, hogy a varrott díszek illeni fognak a mézeskalácsokhoz, amelyek elengedhetetlen tartozékai az ünnepnek. Díszítem, majd cérnát húzok bele egy varrótűvel és már fel is függeszthetjük a fenyőfára. Hihetetlen illatot áraszt. Főképpen a mézes szekfűszeg és a fenyőillat keveredése hat ünnepélyesen. Az ünnepi terítékről is előre gondoskodni kell, a mézespálinkát, az aszalt gyümölcsöket, az almát és a diót időben be kell készíteni.
Tavaly már megírtam a karácsonyi halászlé receptjét, ezért most inkább egy aprósütemény elkészítésének módját ismertetem. Néhány éve valamelyik női szaklapban olvastam. Jánoska szerint, ha az angyalok tudnának sütni, akkor mogyorós labdákat készítenének.
Hozzávalók kb. 40 darabhoz: 3 tojásfehérje, 250 g porcukor, 1 csomag vaníliás cukor, 300 g őrölt, pörkölt mogyoró, 1 kk őrölt fahéjj, 60 g szemes mogyoró, 40 db 3 cm átmérőjű papírkosárka a sütéshez.
Egy tálban kemény habbá verjük a tojásfehérjét és a cukrot a vaníliás cukorral. A habból 4 evőkanállal félreteszünk. A fahéjal elkevert őrölt mogyorót óvatosan a tojáshabba forgatjuk. A masszát szétosztjuk a papírkosárkákba, a kosárkákat sütőlemezre rakjuk. A sütőt 125 fokra melegítjük. A golyók közepébe kis mélyedést nyomunk, majd rásimítjuk a maradék tojáshabot. Végül egy-egy szem mogyoróval díszítjük. A tésztát inkább szárítjuk, mint sütjük, kb. 25 percig. Amint elkészül, kiszedjük a sütőből, átrakjuk egy tálcára, de a papírkosárkákat csak fogyasztás előtt távolítjuk el.
Minden olvasónak békés előkészületeket és kellemes karácsonyt kívánok.
