Az emberek többsége boldog tudatlanságban él: azt hiszi, hogy a lakásban tiszta a levegő, és nem kell tartani az utca káros kipufogógázaitól, portól, pollenektől, egyéb káros anyagoktól. Egy külvilágtól hermetikusan elzárt biolaborban lehet, hogy így is van, de egy forgalmas út mellett fekvő ház esetében ez nem biztos: mérések alapján a beltéri levegő akár 5-7-szer is szennyezettebb lehet, mint a kinti
Azért nem kell pánikba esni és légszűrőre, gázmaszkra, vegyvédelmi felszerelésre költeni, bár ezt is lehet. Van sokkal egyszerűbb, olcsóbb és főleg esztétikusabb megoldás is: szobanövények betelepítése lakásunkba.
A NASA kutatói a következő kísérletet végezték: magas szén-monoxid (CO) és nitrogén-dioxid (NO2) -tartalmú szobába csokros indát (Chlorophytum comosum) helyeztek. Huszonnégy óra elteltével a CO-tartalom 96%-al, a NO2 99%-al csökkent. Kipróbálták ugyanezt szobai futókával (Scindapsus) is, amivel 75%-os légtisztítást értek el.
Az orvosi szakma ma már önálló kórképként ismeri az egyes épületeken belül, a rossz levegő miatt kialakuló rosszulléteket, megbetegedéseket. A tüneteket a különféle berendezési tárgyakból, építő-, műanyagokból, műszaki berendezésekből felszabaduló, a dohányfüstben lévő káros anyagok okozzák. A belső terek károsanyag-tartalma a sok kisebb panasz mellett nagymértékben felelős a rákbetegségek kialakulásáért is.
Ma már szakirodalma van annak a kérdésnek, hogy mely növények, milyen mértékben kötik meg e káros anyagokat és segítenek a szobalevegő tisztításában. Ha a szoba alapterületének mintegy 10 százalékán élnek növények, már van mód rá, hogy egészséges levegőt biztosítsanak, feltéve, ha az ott lakók nem füstölik tele a helyiséget – hangzik a szakértők egyöntetű véleménye. Például egy 120 négyzetméteres irodában 12 négyzetméter zöld felületre van szükség. Az összeválogatásnál azonban figyelembe kell venni, hogy melyik növény milyen anyagot méregtelenít.
Szobafutóka (Scindapsus)
Majdnem minden káros anyagból képes nagyobb mennyiséget megkötni. A dohányfüstből felszabaduló nikotint 65%-ban gyökéren és 2%-ban levélen keresztül veszi fel. Mivel a nikotint csak tárolja, pár nap elteltével már olyan mennyiség halmozódik fel, hogy a koncentráció eléri a dohány nikotintartalmát, azaz 20 mg/g szárazanyag lehet benne. A fenolt 73, a benzolt 75, a triklór-etilént 9 és a formaldehidet 67 százalékban bontja le.
Fikusz (Ficus benjamina)
A levélen keresztül veszi fel a dohányfüstből származó formaldehidet, C22-re és vízre bontja, majd saját maga felhasználja. Egy-két nap múlva csak nyomok mutathatók ki a levélből. Formaldehidet 67, fenolt 45, triklór-etilént 11%-ban képes megkötni.
Borostyán (Hedera helix)
A benzolt 90%-ban képes megkötni, tárolja, végül saját szöveteit pusztítja el. A fenolt 20–25, a triklór-etilént 11 százalékban veszi fel.
Zöldike (Chlorophytum)
A formaldehidmegkötő képessége 86%, egy nagyobb növény 7-8 mg-nyit képes lebontani. A 0,25 mg/m3 formaldehidtartalmú szobalevegőnél 130 négyzetméteren a tiszta levegőhöz 70 növényre van szükség.
Cserepes gerbera
Benzolt 24 mikrogramm/négyzetcentiméter levélmennyiségben, a triklór-etilént 8,5 mikrogramm/négyzetcentiméter levélmennyiségben képes felvenni.
Sárkányfa (Dracena marginata)
Egy közepes nagyságú növény naponta 20 mikrogramm formaldehidet, 27 mg triklór-etilént képes megkötni. A közölt adatokat üvegkamrában végzett 0,80%-os károsanyag-koncentráció esetén mérték.
A benzol lekötésében a vitorlavirág (Spatiphyllum), cserepes krizantém, bambusz, Sansaviera, rákvirág (Aglaonema) is számításba jöhet. A triklór-etilén esetében a cserepes krizantém, Sansaviera, vitorlavirág, banán (Musa) és a páfrányfélék, a formaldehid esetében a bambusz, cserepes krizantém, szobafutóka, pletyka (Tradescantia), banán, Azalea is szóba jöhet, mint egészségünket óvó szobanövény.
Nyilvánvaló, hogy a szobanövények ésszerű összeválogatásával még nem oldható meg minden probléma, de sokat tehetünk egészségünk megőrzése érdekében.
