Szerbiában mintegy 700 ezer ember, a munkaképes lakosság egyötöde él a földművelésből. Ez messze fölötte van a nyugati átlagnak, ahol kevesebben foglalkoznak mezőgazdasággal, de a termelékenységi mutatóik jóval meghaladják az itteni eredményeket. A Szerbiai Gazdasági Kamara adatai alapján a növénytermesztésben a franciaországi gazda termelékenysége legalább kétszer, de néhol négyszer akkora, mint a szerbiaié. Az állattenyésztésben ennél is nagyobbak a különbségek.
A szerbiai földműves átlagosan 18 ember számára termelt élelmiszert, a magyarországi 23, míg a németországi 152 lakos számára. Nem kétséges tehát, hogy a szerbiai mezőgazdaságnak van mit javítania a termelékenységén, ez azonban biztosan nem a támogatások megvonásával érhető el, mint ahogy az elmúlt évben történt. Bár tudjuk, sajnos a papíros szerint így is lehet, hiszen az ellehetetlenített kistermelők tönkremenetele után ugrásszerű gyorsasággal javul a statisztika.
Arról hallgatnak ezek az adatok, hogy Nyugat-Európában nemcsak a termelékenység, hanem a gazdáknak juttatott állami támogatás is sokszorosa a szerbiainak, s hogy ott nem a fölvásárlói monopólium uralja az úgynevezett szabad piacot, mint Szerbiában.
