Január
Tervekkel és megifjodott erővel kezd neki az ember az új év teendőinek, hacsak az elmúlt évből visszaköszönő miniszteri ígéretek és a velük járó balsejtelem rögtön az elején a kedvét nem szegik. Ez történt a szerbiai gazdákkal is évkezdetkor, a január az agrártárca támogatásmegvonó intézkedései körüli vitától volt hangos. Ekkor még csupán fenyegető ígéret volt, hogy csak azok juthatnak a hektáronkénti földalapú támogatásokhoz, akik a mezőgazdasági nyugdíjalap biztosítottjaivá válnak. A tejtermelők már ekkor is tiltakoztak az elfogadhatatlan fölvásárlói árak miatt. A dohánytermesztők jogos juttatásuk, a 2008-as évre szóló dohányprémium kifizetésének az elmaradása miatt méltatlankodtak. Erre sokkoló válaszképpen a mezőgazdasági minisztérium azt közli velük, hogy a jövőben egészében véve elbúcsúzhatnak a dohányprémiumtól. Stílusos, nem?
Az is stílusos volt, hogy ezt követően Saša Dragin agrárminiszter a szerb újévre időzítve nyílt levélben kellemes ünnepeket és bőségesen termő esztendőt kívánt a szerbiai gazdáknak.
Történt más is januárban: a kormány döntése alapján Szerbia „egyoldalúan” alkalmazni kezdte az Európai Unióval megkötött átmeneti kereskedelmi egyezmény rendelkezéseit. Azért csak idézőjelben egyoldalúan, mert az uniós országok, néhány kivételtől eltekintve, már a 2000-es politikai váltás óta eltörölték a szerbiai termékekre kirótt vámokat.
A mezőgazdasági költségvetés mindössze 20,5 milliárd dinár. Ez 25 százalékkal kevesebb, mint 2008-ban volt.
Február
Böjtelő hava a viták kereszttüzében telt el. A tejtermelők a tejár miatt tiltakoznak, nemcsak a tejgyárak monopóliumára figyelmeztetnek, hanem az agrártárcának is kellemetlen kérdéseket tesznek föl: például, hogy miért is engedélyezték még Slobodan Milosavljević minisztersége idején, 2007 decemberétől 2008 áprilisáig 4000 tonna tejpor védővám nélküli behozatalát? Dragin, az új és Milosavljević a korábbi tárcavezető vétkest kiáltva egymásra mutogatnak, s a médián keresztül üzengetnek, ezzel is szórakoztatva a nagyérdemű újságolvasót. Az is egészen szórakoztató volt, hogy ne mondjam muris volt, amikor Saša Dragin fölszólította a monopóliumot élvező tejgyárakat, hogy a tejtermelők javára mondjanak le extraprofitjuk egy részéről. Mintha a Salford és a többiek egy jótéteményi intézmény, nem pedig haszonra hajtó, könyörtelen multinacionális vállalatok volnának!
Az agrártárca és a Szerbiai Dohánytermesztők Egyesülete között zajló, elmérgesedő dohányvita is egyre meredekebb fordulatokat vett. A minisztérium egy tapodtat sem enged az álláspontjából, miszerint dohányprémium márpedig nem lesz.
Februárban végezetül megszületett a döntés: csak a mezőgazdasági nyugdíjalap biztosítottjai juthatnak hozzá a hektáronkénti 12 000 dináros támogatáshoz. Ma már tudjuk, ennek az intézkedésnek köszönhetően a támogatott gazdaságok száma – a pontos adat a mai napig nem ismert – 410 ezerről mintegy 75 ezerre csökkent le.
Március
Márciusban tragikomikus fordulatot vesz a dohányvita. Előbb a Szerbiai Dohánytermesztők Egyesülete (SZDE) közölte, hogy hamis információk közzététele miatt beperli Miloš Milovanović mezőgazdasági miniszterhelyettest. Az ötlet úgy látszik megtetszett Saša Draginnak, az agrártárca vezetőjének, aki nemcsak fenyegetőzött, hanem valóban beperelte Milorad Antonićot, az SZDE elnökét, mivel „tüntetésre szólította föl a dohánytermesztőket, s téves információkkal félrevezette a közvéleményt.”
A kormány ebben a hónapban elfogadta a földtörvény módosítását, ami alapján az állami földek bérbe adásánál a kétkörös árverésen előnyt élveznek majd a helyi termelők. Nyilván a fair-playre gondolva gyorsan gondoskodtak arról is, hogy az előnyt egy hátránnyal toldják meg: arra kötelezték a bérlőket, hogy a földbérlet összegét még a termés levételét megelőzően előre ki kell fizetniük. Ma már azt is tudjuk, hogy emiatt a szigorítás miatt kisebb az érdeklődés az állami tulajdonban lévő földek bérlése iránt.
Márciusban bejelentik, hogy a földműves nyugdíjasoknak az idén 40 000 dináros támogatás jár.
Április
Hiba csúszott a kommunikációba, áprilisban botrányos módon korrigálnak: bejelentik, az idén a földműves nyugdíjasoknak sajnos nem jár támogatás. Magyarázattal nem szolgálnak, habár sejthetjük az okokat. Áprilisban az amúgy is csontsovány agrárbüdzsét tovább karcsúsítják, a költségvetés módosításakor további 26 százalékkal csökkentik azt. Ezzel új rekordot sikerült beállítani: az agrárköltségvetés arányában – a büdzsé 2,2 százaléka – még sohasem volt ennyire alacsony.
Május
Erre jöhet az öntömjénezés! Mirko Cvetković kormányfő az Újvidéki Mezőgazdasági Vásáron arról beszél, hogy kiemelt fontosságú ágazatként kezelik a mezőgazdaságot. Ez az előbbiekből is világosan látszik, nem? A Bibliából is tudhatjuk, akit szeret az isten, azt keményebben ostorozza! No de mi köze Cvetković úr eme szívszorító hegyi beszédének a mezők virágaihoz és a Bibliához?
A vásár hírei alapján állítólag a kormánynak a mezőgépekre is kiterjesztett régit az újért akciója nyomán veszik a hazai traktorokat, mint a cukrot. Igaz, más hangokat is hallani. Egyes termelők szerint miért adnák a Fergusonjukat oda 2000 euró fejében egy új IMT-ért, amikor az működőképes állapotban többet ér annál? S egyébként is, a többi tranzíciós országban 30 százalékos vissza nem térítendő támogatást biztosítottak a géppark felújítására, aminek a költségterhét nem hárították a mezőgazdasági büdzsére, mint a mi hasonló jellegű támogatásainknál, hanem külön alapból biztosították a hozzá valót.
Június
Túl a szárazságon és a rosszkor jött esőzésen, vége felé jár a kalászosok aratása. Miután lekerült a búza a földről, a gazdákat már csak az foglalkoztatja, vajon mennyibe kerül majd? A Magvető információi szerint fönnáll a gyanú, hogy az ár leszorítása céljából titkos megállapodást kötöttek a búzafelvásárlók.
Elfogadnak 15 mezőgazdasági törvényt, ami jelentős eredményt, de az ennek nyomán sebtében beindított szerbiai közraktári rendszer egyelőre még csak a nevében közraktári rendszer.
Július
Kiderül, hogy mennyi az annyi. Az egész világon Szerbiában fizetnek a legkevesebbet a kenyérgabonáért. Igaz, a világpiaci ár is szégyenletesen alacsony: az önköltségi ár alatt van. Szerbiában csupán a dél-bánáti és a Smederevo (Szendrő) környéki gazdák tiltakoznak útlezárással az elfogadhatatlan ár miatt. A többiek elégedettek volnának? Tudjuk, hogy nem.
Az állam beavatkozását követelik sokan. A Köztársasági Árutartalékok Igazgatósága végül mindössze 65 714 tonna újbúza fölvásárlásáról dönt 13 dináros áron. Vajdaságban napok alatt teljesítik a kvótát.
Augusztus
Ebben a hónapban a fölvásárlók a málnatermesztőkkel játsszák el ugyanazt a játékot, mint korábban a búzatermelőkkel. S bár a szerbiai málnatermesztők szorgalmazzák a vajdasági búzatermelőkkel való közös föllépést, számunkra ismeretlen okokból az összefogásból semmi sem valósul meg.
Ebben a hónapban meghirdetik a műtrágya-támogatást is, de olyan minimális mennyiséget határoznak meg – legkevesebb 25 tonna –, ami eleve a nagytermelőket juttatta előnyhöz. A fölkínált mennyiséget itt is néhány nap alatt elkapkodják. Később, s egyáltalán nem alaptalanul, sokan arról beszélnek, hogy itt az igazi támogatottak nem is a nagytermelők, hanem a műtrágyagyárak, többek között a Fertil voltak.
Szeptember
A búza 9 dináros siralmas ára mellett szeptemberben kiderül, a tengeritől se várhatnak sokat a gazdák. Az újkukorica nyolc dináros árral kezdi az idei pályafutását a tőzsdén.
Október
A rossz árak és a gyenge kereslet miatt az almatermesztőknek sincs sok okuk az örömre.
Közben megkezdődik az utóbbi évek egyik legrosszabb eredményt hozó búzavetése.
Talán az európai tiltakozások példáján fölbuzdulva ismét hallatják hangjukat a tejtermelők. Újvidék főterén tiltakozás gyanánt két csinos hosztesznő tejjel teli kádban fürdik.
November
Novemberben még csak 400 000 hektár kenyérgabonával bevetett földterülettel számolnak a szakértők. Szerencsére a kedvező időjárás meghosszabbította a vetési időszakot.
December
2010-ben 20 milliárd dinárt szán a kormány a költségvetésből a mezőgazdaság részére. Ez 25 százalékos növekedés az áprilisi csökkentéshez mérten. Ehhez a számítások alapján saját bevételeiből még 4-6 milliárd dinárt tehet hozzá az agrártárca.
Majd meglátjuk, ez mennyire lesz elég.
