Ezer tonnákban mérik az évenként felhasznált növényvédő szerek, tízezrekben a műtrágyák mennyiségét, a kívülálló ennek alapján a mezőgazdaságot tekinti az egyik legnagyobb környezetszennyező ágazatnak. Valamennyi terményben kimutathatóak, a szervezetbe kerülve, fölhalmozódva fejthetik ki káros hatásukat
Növényi kártevők és betegségek sokasága veszélyezteti haszonnövényeinket, gyümölcsöseinket, ellenük – a biztos terméshozam reményében – kemizálással védekezhet leghatékonyabban a gazda. A szermaradványok (persze megengedett dózisban) valamennyi terményben kimutathatók, s ha ez így van, a szervezetbe kerülnek, fölhalmozódva fejthetik ki káros hatásukat. Ezért is esik egyre több szó az egészségre veszélytelen élelmiszerek (gabona, zöldségnövény, gyümölcs) előállításáról, ehhez az integrális növényvédelem szolgál alapul, melyben érvényesülnek az agrobiocönozis szabályozó tényezői, a szokványos növényvédőszer-használat a legkisebb mértékre korlátozható. Lassan ugyan, de terjed tájainkon az organikus, a vegyszermentes termelés is, és sokan mezőgazdaságunk távlatát látják ebben a szemlélettel párosuló termelési módban. A tóthfalusi Csikós Árpád 2005-ben fordult az organikus termelés felé, 20 hektáros gazdaságának közel egynegyedén (4,3 hektáron) folytat nyilvántartott és ellenőrzött biotermelést, de jó úton halad a teljes átállás felé. Mi késztette az addig kizárólag hagyományos termelést folytató fiatal gazdát a szemléletváltásra?
– Amikor megszületett a gyermekünk, ráadásul a családban több daganatos megbetegedést is diagnosztizáltak, rádöbbentem, hogy mi magunk tehetünk legtöbbet egészségünk megőrzése érdekében, márpedig az egészséges életmód együtt jár az egészséges táplálkozással. Indulásként, persze szerény területen, csak a család szükségletére termesztettünk vegyszerezés és műtrágyázás nélkül zöldségnövényeket, de amikor láttam a növekvő keresletet, többé nem volt kérdéses, hogy az organikus termeléssel kötelezem el magam. Ha őseink 50-100 évvel ezelőtt nem használtak szintetikus növényvédő szereket, műtrágyákat (nem is ismerték azokat), miért ne lehetne eredményes napjainkban is az ilyen termelés…
Ne feledjük, hogy nekik nem kellett annyi növényi betegségtől és kártevőtől védeniük a növényzetet, illetve a termést, mint napjainkban, talán csak a gyomnövények okoztak gondot.
– Fejlődik az agrártudomány, a hagyományos termelésbe is egyre több rezisztens fajta, illetve hibrid kerül, tehát az organikus termeléshez is megvan az alap. Tapasztalatom szerint a jól kondicionált növények ellenállóbbak a betegségekkel és a kártevőkkel szemben, a vetésváltás is egyik olcsó, de hatékony módszere a védekezésnek. Nem jelent gondot a tápfenntartása sem, hiszen a szármaradványok visszaforgatásával, szervestrágyázással, vagyis az istállótrágyával biztosítom a termőtalaj optimális tápanyagháztartását, amit talajelemzéssel ellenőrzünk. Az organikus termelésben, ez így van az EU-ban is, engedélyezett a mikrobiológiai trágyák és a természetes alapanyagú növénykondicionáló szerek használata, ezeket a minél jobb minőségű termény előállítása érdekében gazdaságunkon is alkalmazzuk és mondhatom, hogy terméshozamban sem maradunk le nagyon a hagyományos termelésben jegyzett eredményektől.
És ami a nyereséget illeti, bár napjainkban a hagyományos növénytermesztéssel foglalkozó gazdák sem igen dicsekedhetnek…
– Az organikus termelés, mivel a kemizálás is ki van zárva, sok kézi munkát igényel, ami jelentős tétel a termelési költségekben. A gyomirtásban elengedhetetlen a többszöri sorközművelés és kapálás, a kártevők ellen pedig nemcsak vegyszerezéssel, hanem növénytársítással is lehet védekezni, tehát ez az, amit megtehetünk a minél jobb minőségű termény előállításához. A nyereséget a piac határozza meg. Szerencsére fokozódik az igény a biológiailag értékes termények iránt, s az értékesítésben az is segít, hogy Szabadkán a Tejpiacon egy kis bioboltunk is van. Nem tudom, hogy tavaszig, a friss zöldségnövények megjelenéséig lesz-e elegendő terményünk. Nem kell a kivitelben keresni az értékesítés mentőövét, bár a külföldi piacon lényegesen magasabb áron értékesíthető a tanúsítvánnyal kísért organikus termék, mint nálunk. Csakhogy az a piac nagy mennyiségű árut és folyamatos leszállítást követel, amit még szervezetten, összefogással is nehéz lenne megvalósítani. Ha eltörlődnek a határok, nagyobb mozgáslehetőség nyílik számunkra is, s talán a meglévő piacunk mellé újat is könnyebben szerezhetünk.
Az organikus termelés nem pusztán a vegyszerek és műtrágyák mellőzését jelenti, hanem az organikus körülmények közepette előállított vetőmagot is. Ehhez hogyan jut hozzá a termelő?
– Előnyünkre szolgál, hogy az újvidéki Földművelési és Konyhakertészeti Intézet is idejében felmérte az organikus termelés távlatát, s már ilyen termelésből származó vetőmagot bocsát rendelkezésünkre. Az EU-ban, így természetesen nálunk is engedélyezett a hagyományos termelésben alkalmazott vetőmagvak használata, azzal, hogy azok ne legyenek csávázva. Külföldről is szerzek be az organikus termelésnek megfelelő vetőmagot. Apáink, nagyapáink egyedül szaporították a fajták vetőmagját olyképpen, hogy a legszebb példányokat hagyták magnak, de a hibridek esetében ez nem lehet eredményes, ezért fontos a növénynemesítőkkel, illetve a vetőmag-forgalmazókkal való együttműködés.
A 20 hektáros gazdaság egy részén még hagyományos termelést folytat, de a távlati tervekben ott szerepel a teljes átállás az organikus gazdálkodásra…
– Ezzel a 20 hektárral a kis gazdaságok közé tartozom, s bizonyítanom kell, hogy az általános véleménnyel ellentétben, az ilyen gazdaságok is életképesek, sőt fejlődőképesek lehetnek. Jövőre az átállási területtel együtt már 10 hektárra növeljük termelésünket, de a zárt térben történő, vagyis a fóliasátras hajtatásos termeléssel is bővítjük tevékenységünket, így minden évszakban friss zöldségnövényt kínálhatunk föl vásárlóinknak.
Számításba jöhet-e esetleg a feldolgozás?
– Fő célunk a zöldségnövények friss állapotban történő értékesítése, de a feldolgozással bezárhatjuk a termelési kört. Már az idén káposztát savanyítottunk, távlati tervként számításba jöhet a cékla savanyítása, csemegepaprika-termékek, mindenek előtt a keresett ajvár előállítása. Az a nem könnyű feladat áll előttünk, hogy a teljes átállásig olyan piacot építsünk ki, amelyre mindig számíthatunk, s ez a piac is számíthat ránk – vallja Csikós Árpád tóthfalusi biotermelő.
