Nézzük most a problémákat a hidrokultúrás termesztés szemszögéből. A föld összetétele kihat a termék minőségére és mennyiségére is. Steril és inaktív közeg vagy tiszta tápoldat használata esetén ezt a bizonytalan tényezőt ki lehet zárni. Az is biztos, hogy a hidrokultúrás termesztés előnye a kevesebb permetezés és méregfelhasználás. Ha kizárólag engedélyezett védőszereket vagy saját készítésű biopermetlevet használunk, akkor már egy lépéssel közelebb kerültünk az organikus termesztéshez. A hagyományos műtrágyák használata miatt nem lehet a hidrokultúrás termesztés organikus. Ezeket kell felváltani a törvény által is engedélyezett műtrágyákkal vagy organikus eredetű műtrágyákkal. Egyes hagyományos műtrágyák használata engedélyköteles. Például a magnézium-szulfát vagy keserűsó használatát külön kérésre a törvény engedélyezheti. Ez vonatkozik még néhány általános műtrágyára is. Ezért is szükséges a törvény erre vonatkozó szakaszainak részletes ismerete, még mielőtt bekevertük a tápoldatot. A tiszta organikus műtrágyák a természetből erednek. Az állat és növényvilágtól, valamint a földből származnak. Állati eredetű az istállótrágya vagy egyéb állati eredetű trágya. A növényi eredetű származhat különleges eljárással előállítva mezőgazdasági hulladékból. A földből is nyerhetünk organikus műtrágyát. A humuszból vagy tőzegből nyert tápoldatok tartalmaznak makro- és mikroelemeket. Mindezek megfelelő kezeléssel, szűréssel és a fizikai, valamint vegyi tényezők beállítása után használhatók a hidrokultúrás termesztésben tápoldatnak. A külföldi tapasztalatok is azt mutatják, nincs egységes álláspont az organikus hidrokultúrás termesztés terén. Legtöbb félreértésre a különböző műtrágyák használata és az alkalmazott módszer ad okot. Egyes előírások engedélyeznek egy bizonyos műtrágyát, míg másik országban ugyanaz tiltva van. Az országok többségében támogatják az organikus hidrokultúrás termesztést, de van, ahol ezt a módszert nem ismerik el. Ezen a téren lesz még tisztulási folyamat és törvénymódosítás is bőven. Sajnos, addig maradunk a törvényalkotóink előírásai mellett. Nézzünk bele, mit alkottak és mi az, ami majd alkalomadtán módosításra szorul?
Az organikus növénytermesztés módszereiről szóló törvényt olvasva (PRAVILNIK O METODAMA ORGANSKE BILJNE PROIZVODNJE…, Sl. br. 51., od 13. 09. 2002) érdekes és ellentmondásos részeket lehet találni. A mi bölcs törvényhozóink valószínű információ hiányában tették be azt a részt, ahol meg van tiltva a kőgyapotos termesztés és a vizes eljárás, valamint a tápfilmes módszer. A kőgyapotos termesztés nem környezetbarát, ezt tudjuk, és nem is kell támogatni. Ugyanakkor kizárták az összes többi hidrokultúrás módszert is. Ez lehet félreértés, de lehet információ hiánya is. További információhiányra adhat okot az organikus termesztésben felhasználható organikus eredetű műtrágyák felsorolása is. A 7-es pont alatt az agyag szerepel és mellette zárójelben a perlit és vermikulit. A zeolit, mint „agyagféleség” tartalmaz makro- és mikroelemeket is. Használható tápanyagpótlásra, vagy mint természetes eredetű műtrágya tökéletesen megfelel az organikus termesztésben. Azt is tudni kell, hogy a zeolitot is használják a hidrokultúrás termesztésben. A kérdés magától adódik, zeolittal lehet-e organikus hidrokultúrás termesztés?
Lépjünk tovább, és nézzük meg, mit tudunk a perlitről és a vermikulitról? Mindkét anyag vulkanikus eredetű, tehát természetes. Steril és inaktív anyagok nem lépnek vegyi reakcióba a tápoldattal. Nem tartalmaznak makro- és mikroelemeket, tehát mint műtrágya nem használhatók. Ha perlitet vagy vermikulitot használunk közegnek, akkor az organikus és hidrokultúrás is lesz? Amint láthatjuk, van mit magyarázni és értelmezni a törvényben. Abban bízhatunk, hogy lassan Európa felé haladva törvényeinket is módosítani kell, egybehangolni az uniós szabályokkal. Ez vonatkozik a hidrokultúrás termesztésre is. Az organikus termesztési eljárásokat most hagyjuk, talán majd alkalomadtán magyarázatot kapunk mindenre.
Maradjunk a nálunk is engedélyezett organikus eredetű trágyák használatánál.
Első helyen az istállótrágya szerepel. Ez lehet bármilyen állati eredetű, melyek tartása megfelel az organikus állattartás szabályainak. A régi szép idők egyetlen természetes eredetű általános célú trágyája. Egyes kutatók vegyi elemzései szerint az 50 évvel ezelőtti istállótrágya sokkal gazdagabb volt makro- és mikroelemekben. Földi termesztésben használható nyers, illetve szárított állapotban is.
Az organikus hidrokultúrás termesztésben az istállótrágya préselt levét vagy vízzel átmosott oldatát lehet használni.
Növényi és állati eredetű komposzt is felhasználható az organikus termesztésben. Az alkotóelemek ellenőrzött rendszerből származhatnak. Ez vonatkozik a többi használható trágyákra is.
Komposzt préselt leve vagy átmosott oldata felhasználható az organikus hidrokutúrás termesztésben.
Tőzeg is használható mint organikus trágya. Általánosan a zöldségnövény- és virágtermesztés kedvenc közege, de a hidrokultúrás termesztésben is alkalmazzák.
A különböző növényi eredetű mezőgazdasági hulladékok is felhasználhatók az organikus termesztésben. Ezekből szigorúan ellenőrzött körülmények között előállítható organikus trágya különböző N:P:K aránnyal. Por alakban és oldott formában is kapható mint tápanyag-koncentrátum, mely alkalmas az organikus növénytermesztésben. Az elsődleges információk szerint egy tonna organikus trágya, mely 400 kg hagyományos műtrágyának felel meg, megközelítőleg 150 euróba fog kerülni. Az organikus termesztésben való felhasználásához megfelelő tanúsítvány megszerzése folyamatban van. Minden esély megvan rá, hogy az organikus hidrokultúrás termesztés tápoldatának fő alkotóeleme legyen.
A természetes eredetű ásványi anyagok közül a magnézium és kálium sói, valamint a foszfátok is felhasználhatók. A legfontosabb szempont, hogy bármit is használunk, szükséges a tanúsítvány vagy engedély, mely szerint a tápanyag alkalmazható az organikus termesztésben.
A termesztésre használható közegek a perlit, vermikulit, kókuszrost, tőzeg, fűrészpor, forgács, homok és az agyagkavics. A konténeres és a zsákos termesztésnek van esélye, hogy organikus és hidrokultúrás is legyen. A tiszta tápoldatos módszer, ha organikus folyékony tápanyagokat használunk, szintén felhasználható az organikus termesztésben. Bármilyen anyagot használunk és bármilyen módszert, előzetes tanúsítvány szükséges, hogy az egész termesztési rendszer organikus legyen. Az organikus eredetű tápanyagok nem szennyezik a földet, de ettől függetlenül a jövőben a visszaforgatós, takarékos rendszerekben kell gondolkodni. Az Unió is ezt a technológiát támogatja. A kezdeti beruházások nagyobbak, de gyorsan megtérül a többletköltség a tápanyag és a víz takarékos felhasználásával. Ha első lépésben nincs keret a visszaforgatós rendszer kiépítésére, meg kell adni a lehetőséget, hogy a későbbiek folyamán ezt ki tudjuk építeni. Konténeres termesztésnél a vödrök lyukasztását úgy kell elvégezni, hogy a későbbiek folyamán a tápoldat elvezetésére szolgáló csövet fel tudjuk szerelni. Amíg ez nincs megoldva, a fölösleges tápoldat elfolyik a földbe a vödör oldalán levő lyukon keresztül.
Ha palántát vásárolunk külső termelőtől, annak is rendelkeznie kell tanúsítvánnyal, mely igazolja, hogy organikusan előállított termékről van szó.
Az organikus termesztésben használható permetszerek is rendelkeznek tanúsítvánnyal, és ezt az eladóknak ismerniük kell.
Mindezeket figyelembe véve eléggé göröngyös az út a végcélig. Sok tanúsítvány, törvény és félreértelmezhető szabályozások gátolják a fejlődést, de reméljük, hogy mindez előbb vagy utóbb közelebb kerül Európához, és akkor talán egyszerűbbé és érthetőbbé vállnak az organikus termesztésre vonatkozó törvényi előírások.
Mielőtt elkezdenénk az organikus termesztést, végezzünk piackutatást. Egy új terméket a piacnak el kell fogadnia. Ha rendelkezik is az organikus jelzővel, időre van szükség, hogy a fogyasztók megismerjék, elfogadják és megadják az érte járó megfelelő összeget. Az organikus termékeket forgalmazó boltok nálunk is szaporodni fognak, és az igény is nőni fog. Szövetkezeti összefogással, nagyobb termesztési mennyiségekkel a külföldön való értékesítés lehetősége sokkal szélesebb teret nyújt majd a termelőknek a jövedelemszerzéshez.
Egy organikus hidrokultúrás termesztési rendszert tesztelni lehet egy termesztési ciklusban is. Ha már minden a helyén van és működik, jöhet a tanúsítvány megszerzése. Aki időben elkezdi, hamarabb ér célba.
A következő számban a hidrokultúrás termesztés őszi teendőiről lesz szó.
