A fejes káposzta világszerte az egyik legfontosabb zöldségnövény, ugyanis a Földön évente termő zöldségmennyiség mintegy 10%-át teszi ki. A savanyú káposztát már az ókori Rómában ismerték, de készítésének módja feledésbe merült, és Kínából a mongolok hozták be ismét Európába. Annyi bizonyos, hogy a kínai nagy fal építésénél már savanyú káposztát is kaptak a munkások. Ma lényegében mindenütt savanyítanak káposztát, ahol ez a növény megterem.
Gyermekkorom egyik nagy élménye volt a káposztasavanyítás. A gyerekek az eseményt minden egyes momentumával, a piacon való káposztavásárlástól kezdve, a hordó előkészítésén, a torzsa kivágásán, a gyaluláson át a préselésig igazi családi ünnepségnek tekintették. Az egész család téli káposztaszükségletét egy nap alatt be tudtuk készíteni.
A káposztát több mint 2500 éve termesztik a Földközi-tenger vidékén, s ma már az egész világon elterjedt, sok országban a leggyakrabban fogyasztott zöldségfélének számít. A káposztafélék az alapvető élelmiszerek közé tartoznak, egy főre eső évi fogyasztásuk meghaladja a 20 kilót.
A fejes káposzta a kedvező hazai adottságok mellett (földrajzi fekvés, talaj, öntözés stb.) márciustól novemberig termeszthető. A káposztának nagy jelentősége van a táplálkozásban. Sokoldalúan felhasználható, magas a vitamin-, ásványisó- és rosttartalma, az év bármely hónapjában nyersen is fogyasztható zöldségféle. Az erjesztéssel tartósított káposzta a közép- és kelet-európai konyhák kedvelt alapanyaga. A káposztát késsel vagy káposztagyaluval vékony csíkokra metélik, vagy a fejeket egészben hagyják, majd sóval rétegezve vagy sós vízzel leöntve, különféle fűszerekkel és ízesítőkkel (egész borssal, tormával, kaporral stb.) együtt lefedett hordóban vagy kádban erjesztik. A fedelet régi szokás szerint kővel szorítják le. Az erjedés időtartama legalább egy hónap. A savanyítást ősszel–télen végzik: fűtött helyiségben kezdik, majd a káposztát hűvös helyre viszik át, és a tetején összegyűlő habot rendszeresen eltávolítják. Gyors savanyításkor az erjedést általában kenyérdarabbal indítják meg.
A savanyú káposzta télen a legfontosabb és legolcsóbb C-vitamin-forrásunk, mivel C-vitamin-tartalma megegyezik a citroméval. A savanyú káposzta egyben természetes gyógyszer is, hisz a káposztában és annak levelében a joghurthoz hasonlóan jelentős mennyiségű élő tejsavbaktérium van, amely az emésztőrendszerben elpusztítja a rothadást előidéző baktériumokat. Ezáltal a helytelen táplálkozásból eredő méregképződés leáll, és a vér fokozatosan megtisztul.
A hagyományos savanyított káposzta víz, só, fűszerek hozzáadásával készül. A fermentációt a káposzta levében természetesen előforduló tejsavbaktériumok indítják meg, míg a só megakadályozza más mikrobák kifejlődését.
