Kishegyesen a bizonyítottan működőképes norvég szövetkezeti modell meghonosítására törekednek: minden tagnak beleszólási joga van, egyenrangú a döntéshozatalban, függetlenül, hogy mekkora földterülettel rendelkezik
Régen erőszakkal léptették be az embereket a szövetkezetekbe, ezért a szó sokakban rossz emlékeket ébreszt. A most alakuló szövetkezetekbe szabadon társulnak az emberek, nem kell bevinniük semmit, mindenki megőrzi tulajdonjogát. Szövetkezeti vagyonnak csak az számít, amit közösen vesznek meg.
A lassú és szakaszos szerbiai rendszerváltozás rányomta bélyegét a szerbiai mezőgazdasági szerkezet elhúzódó, immár évtizedek óta tartó átalakulására is. Az utóbbi időben az európai uniós szabványok és a támogatási politika kerültek a középpontba. Ezzel újabb kihívások elé állítódnak a gazdák, természetesen a szerbiai mezőgazdasági minisztérium is. A kisebb parcellával rendelkező termelők hosszú távú megélhetésüket az intenzívebb termelési formákra való átállással biztosíthatják. A hatékonyabb érdekképviseletre és a jövedelemszerzés megnövelésére egy másik lehetőség is nyitva áll előttük: a termelői szövetkezetek létrehozása. Itt természetesen nem a szocialista időszakból ismert rossz emlékű, állami erőszakkal véghezvitt szövetkezetről van szó. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk el Bácsi Gáborral, Kishegyes község gazdasági és mezőgazdasági osztályának vezetőjével.
– Régen erőszakkal léptették be az embereket a szövetkezetekbe, ezért a szó sokakban rossz emlékeket ébreszt. A most alakuló szövetkezetekbe szabadon társulnak az emberek, nem kell bevinniük semmit, mindenki megőrzi tulajdonjogát. Szövetkezeti vagyonnak csak az számít, amit közösen vesznek meg – magyarázza Bácsi Gábor.
Nem könnyű azonban a gazdákat összefogásra és szövetkezésre serkenteni. A gazdasági osztály a különböző községbeli mezőgazdasági civil szerveztek létrehozásától azt reméli, hogy ezek a tömörülések együttgondolkodásra és közös cselekvésre szoktatják majd a gazdákat. A civil szervezetektől továbbléphetnének a gazdasági vállalkozás irányába is. Bácsi Gábor a nagy hagyománnyal rendelkező, bizonyítottan működőképes norvég szövetkezeti modell községbeli meghonosításán fáradozik. Fölvették már a kapcsolatot az illetékesekkel, a föltételek adottak, így joggal reménykedhetnek, hogy a 2009-ben fölkerülnek a támogatási listára, és Kishegyesen is megalakulhat a norvég modell szerint működő szövetkezet. A norvég és a szerb mezőgazdasági minisztérium által közösen koordinált projektum négy év után visszafizetendő kölcsön fölvételét is lehetővé teszi, amit, ha a vállalkozás igazolja működőképességét, utólag akár el is engedhetnek.
– A norvég szövetkezeti modellben minden tagnak beleszólási joga van, minden tag egyenrangú a döntéshozatalban, függetlenül, hogy mekkora földterülettel rendelkezik – mondja.
Bácsi Gábor szavai szerint a szövetkezeti fegyelemmel a minőségi termelés követelményének szintén eleget tehetnek, kizárják ugyanis azokat a termelőket, akik nem tisztelik a közös célkitűzéssel meghatározott elvárásokat.
– Nemrégiben hallottam, hogy a 60-as években a termék végleges eladási árából még 60-70 százalék a termelőnél maradt, ma ez 20-30 százalékra csökkent. Ezt lehetne a szövetkezéssel kiküszöbölni, megpróbálni közösen megoldani a beszerzést és eladást, s ha lehetőség van rá, akkor részben föl is dolgozni a terméket. E tekintetben a legjobb példa talán a kiváló eredményeket fölmutató mórahalmi Mórakert szövetkezet.
Az is bátorító előjel, hogy Kishegyes község termelői több értékes, piacképes termékkel büszkélkedhetnek. Ilyenek: a kecskesajt, a kecskehúsból készült kolbász, a mézbor, a meggybor, a meggypálinka. Ezek mind olyan termékek, melyek köré egy jövőben megalakuló szövetkezetben csoportosulhatnak a termelők.
A Bácsfeketehegyen már hagyományossá vált téli előadásokon a kisebb parcellával rendelkező gazdákat is igyekeznek ötletekkel és szakmai tanácsokkal ellátni. Hozzáértő előadók meghívásával szó volt itt már gyógynövénytermesztésről, dísznövénytermesztésről, fóliasátras mezőgazdálkodásról, a konyhakertészet különféle változatairól, dohánytermesztésről stb.
– A kisebb földterületet művelőknek, ha a mezőgazdaságból szeretnének megélni, meg kell érteniük, hogy át kell állniuk az intenzívebb termelés valamelyik formájára – szögezi le Bácsi Gábor.
