A szerbiai vetőmagpiac szélesre tárta kapuit a legnevesebb külföldi nemesítők és forgalmazók előtt, s 8-10 intézetnek legalább száz különböző éréscsoportú, bőtermő hibridjei között válogathat a kukoricatermesztő gazda
Mi lesz, mi legyen a kukoricával? – veti föl a kérdést tanácstalanul és csalódottan sok gazda (hiszen a visszaszorított ár mellett az aszály ezúttal is vámot vett a termésből), s bár alig fejeződött be a betakarítás, máris a tavaszi vetési tervet latolgatja, abban is a kukorica területének csökkentését. Az ár mellett a terméshozam is meghatározója a nyereségnek vagy éppenséggel veszteségnek, amit a ráfordítás tükrében is vizsgálhatunk. A szerbiai vetőmagpiac szélesre tárta kapuit a legnevesebb külföldi nemesítők és forgalmazók előtt, s 8-10 intézetnek legalább száz különböző éréscsoportú, bőtermő hibridjei között válogathat a kukoricatermesztő gazda. A bemutatóparcellák eredményei is hozzájárulhatnak a választáshoz.
– Vajdaság számos körzetében, különböző agroökológiai viszonyok mellett a bemutatóparcellákon úgymond „vizsgáztatjuk” hibridjeinket, s mondhatom, hogy kukoricáink az idén is bő terméssel meg aszálytűrő képességükkel tűntek ki – mondja Burány Ernő, a PIONEER hibridek észak-bácskai területi képviselője, és sorolja is a népszerű fajtákat: – Főleg az F02, az Y54, a B08, a Florencia, a Colomba és az A24 jelzésű hibridünk bizonyított. Azok a gazdák, akik teljes agrotechnikát alkalmaztak, hektáronként legalább 10 tonnás szemtermést takarítottak be, persze vannak körzetek, ahol ennek felét is alig érték el a sovány, nem egy esetben gyomos parcellákon. A PIONEER kukoricahibridek, akárcsak más haszonnövények is, megkövetelik a tápanyagban és nedvességben egyaránt bővelkedő, gyommentes termőföldet. Sorakoznak a csapadékban szegény, magas nyári hőmérsékletekkel kísért évek, amikor az aszálytűrő hibridek szavatolják a biztos termést. A kukoricatermesztésben is szemléletváltás jelentkezik, vagyis a hibridek megválasztását az határozza meg, hogy a gazda szemes állapotban takarítja-e be, vagy csöves állapotban óhajtja tárolni a kukoricát, esetleg szilázsnak szánja fő- vagy tarlóvetésben.
– A termesztéstechnológiában, látszatra legalábbis, ellentmondásos helyzet jelentkezik: a tenyészidőben egyre kevesebb és nem megfelelő eloszlású a csapadék, termőtalajaink is egyre szárazabbak. A Pioneer hibridek termesztése viszont nagy tőállománnyal, 19–24 cm tőtávolsággal tanácsos, tehát a növények úgymond versengenek a nedvességért és a tápanyagért, s aszályos években ez az alacsony termésen tükröződik...
– Téves az a nézet, hogy a nagy tőállomány miatt csökken a termés. A Pioneer hibridek eltérnek a hazai, de a külföldi nemesítésű kukoricáktól is, ugyanis erős gyökérzettel rendelkeznek, kis habitusúak, alacsony és vékony a szár meg a csutka is, a csövek sem robusztusak, mint amilyen csöveket még mindig szeret a vajdasági gazdák többsége. Valójában a nagy tőállomány szavatolja a bő termést. Ha ritkítjuk az állományt, nem lesznek nagyobbak a csövek! Hibridjeink tulajdonsága, hogy aszályos években maga a növény szabályozza, illetve redukálja a szárvastagságot, a cső nagyságát, így minden esetben biztos termést takaríthat be a gazda.
– Éppen aszálytűrő képességük és a termésbiztonság miatt választottam a Pioneer hibrideket, ugyanis Zenta körzete nem bővelkedik csapadékban, nedvességben – veszi át a szót Kovács Kálmán gazda, aki 20 katasztrális holdon termesztette a nagy múltú nemesítő intézet hibridjeit, s a hozammal, annak ellenére, hogy aszályos volt az idei esztendő is, elégedett. – A B08 és a B23 hibrid szeptember végén kombájnoztuk 14%-os nedvességtartalommal, s holdanként 5,5 tonnás szemtermést mértünk, míg az Y54 és az F08 jelzésű hibridek 5,8 termést adtak.
– Szakvélemények szerint megfelelő agrotechnikával, talajműveléssel és tápanyagellátással is csökkenthető az aszálykár, amit Kovács gazda megtapasztalhatott…
– Kalászos gabona volt az elővetemény és a tarlóművelés után őszi mélyszántást végeztünk. Holdanként összesen 250 kg NPK 15:15:15 kombinációjú műtrágyát és fejtrágyaként UREA-t adagoltunk. Meglehet, hogy nem is lett volna szükség ennyi műtrágyára, de eddig nem végeztettem talajelemzést, aminek alapján végezném a tápanyag-visszapótlást, de tavaszra megteszem, ezzel is csökkenthetem a termelési költségeket. A jó eredményt a korai, az április 15-e és 20-a között történt vetésnek is köszönhetem, meg persze annak is, hogy gyommentesek a parcelláim, többször is végeztem sorközművelést.
– Az alacsony ár miatt a gazdák nem örülnek a bő termésnek. Hogyan értékesíti a kukoricát?
– Hét-nyolc dináros kilogrammonkénti áron nem érdemes eladni, bármilyen jó termést is takarítottam be. Sertéstenyésztéssel foglalkozunk folyamatosan, a kukorica nagyobb részét takarmányként értékesítem, így legalább a kétszeresét éri! Persze mindaddig, amíg elfogadható ára van a hízósertésnek, de senki sem szavatolja, hogy egy év múlva is ilyen arányok lesznek a vágóállat és az alaptakarmány között. Mert, ha nem a bizonytalanság jellemezné a mezőgazdasági termények piacát, növelném az állatállományt, s minden szem terményt, ahogy mi mondjuk „bőrben értékesítenék”. Ha jobb ára lesz a kukoricának, minden bizonnyal piacra kerül a terményfelesleg, de még nem döntöttem. Azt viszont tudom, hogy jövőre is csak Pioneer hibrideket termesztek – mondja határozottan Kovács Kálmán zentai gazda.
– Vajdaságot járva minden körzetben ott találjuk a vetésszerkezetben a legkorábbi, de a kései éréscsoportba tartozó hibrideket is, pedig az éghajlati és talajviszonyok nagyon eltérőek. Körzetesítéssel még biztonságosabbá lehetne tenni a kukoricatermesztést…
– Cégünk rendelkezik egy-egy körzet agroökológiai adottságaival, s ennek megfelelő a fajtaajánlatunk is. Észak-Bácskában a talajtípusok és a szegényes csapadék alapján mindig előnyt adok az aszálytűrő hibrideknek, s az A24, a STIRA, az R10, a COLOMBA és az F02 kukoricákat ajánlom a vetésszerkezetbe, míg Dél-Bácskában és Szerémségben, valamint Dél-Bánátban a B23, az M34, a K67 és a D12 szavatolja a legjobb eredményt. Tévedés ne essék, rossz termesztési körülmények közepette, hiányos agrotechnikával a Pioneer hibridek sem képesek csodára, ezért, ha biztos, bő termést szeretnénk betakarítani, a tápanyag-visszapótlást sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Szervestrágya híján még a szármaradványok visszaforgatásával, mikrobiológiai trágyák alkalmazásával is javíthatunk a talaj tápanyagháztartásán, amit meghálálnak haszonnövényeink – tanácsolja Burány Ernő, a Pioneer hibrideket forgalmazó Delta Agrar cég észak-bácskai területi képviselője.
