Minden háztáji kertben valószínűleg marad zöldségféle, ami nem fér be a hűtőbe. Az sem mellékes szempont, hogy egészségesebb a friss termést fogyasztani a mélyhűtöttnél.
A folyamatos téli–kora tavaszi zöldségellátás a téli raktározással biztosítható. Ha nagyobb a hozam a vártnál, és nincs elegendő helyünk a pincében vagy a kamrában, akkor zöldségprizmában vagy zöldségveremben tarthatjuk. Elsősorban ott van jelentősége a verem és prizma építésének, ahol nincs pince vagy más raktár, de van kert. Ha helyesen takarjuk és szellőztetjük a vermet meg a prizmát, akkor tavaszig, néhány hónapig is lesz friss zöldségfélénk.
Téli tárolásra alkalmasak a káposztafélék, a hagymák, a gyökérfélék (sárgarépa és petrezselyem), a zeller, a cékla, a fekete retek, a burgonya, a káposztafélék közül pedig a fejes, a kel- és a vörös káposzta, a karalábé meg a karfiol.
A prizma és a verem egyaránt építménynek számít, amelyet hidegben a fagytól kell szigetelni, felmelegedés esetén pedig szellőztetni, különben csökken az eltarthatóság. A fagyos vagy a melegtől a befülledt termés egyaránt használhatatlan lesz.
A két tárolási módban közös, hogy mindkettőt a szabadban lehet építeni, szellőztetni kell és takarni, különbség pedig, hogy a vermet részben a talajba kell beásni, a prizmát pedig dombra kell állítani.
A szabadföldi tárolás lényege, hogy a tárolt zöldség levegőzzön és ne fagyjon meg, közben egész télen hozzáférhető legyen.
A gyökérfélék téli eltartásának legelterjedtebb módja a prizmázás. A föld felett kell kupacba rakni őket, majd takarni szalmával és földdel. Hátránya, hogy nehezebben lehet hozzájutni télen, nehezebb kinyitni. Így tartható el a sárgarépa, a petrezselyem, a zeller, a cékla és a téli retket.
A prizmát a kert magasabb részén alakítsuk ki, ott ahol semmilyen körülmények között nem gyűlik össze a csapadékvíz. Ha a kert mindenütt sík, akkor kialakítható egy kisebb domb. A magasítás legalább 10-15 centi legyen. A leggyakoribb szélessége 1–1,2–1,5 méter, magassága legfeljebb 1 méter (szükség szerint 0,5–1 méter legyen), a hossza a tárolt zöldség mennyiségétől függ, lehet egytől több méterig is, akár 5–10 méter.
A prizma aljára és tetejére, hossztengelyével párhuzamosan szellőztető rácsot tegyünk. Akár abból a szalmából, amellyel takarjuk a prizmát.
A sátor alakú prizmaházban a zöldséghegyre 20-30 centi vastag földet tegyünk védőrétegként. Télen, fagyos hideg időszakban a takarót akár a kétszeresére vastagíthatjuk, szükség szerint fél méter vastag is lehet a földtakaró.
Télen folyamatosan kell ellenőrizni a prizma hőmérsékletét: ideális a 4–6 fok. Ha melegebb a prizma belsejének hőmérséklete, akkor rothadás veszélye fenyeget. Ilyenkor gyakrabban kell átválogatni a termést, és kiszedni a betegeket. Ha viszont fagypont alá süllyed a hőmérséklet, akkor a földréteg vastagításáról kell gondoskodnunk.
A gyökértermést lombjától megtisztítva tegyük a prizmába, még mielőtt kiszáradna a zöldségféle. Homokba rétegezzük a gyökereket.
Verem
A szabadföldi veremben rövidebb ideig tárolhatjuk a termést. Olyan helyre kell építeni, ahol mélyen van a talajvíz, nem nyirkos a talaj, nincs kitéve a hely a pangó víznek. A verem alsó részét ugyanis a talajba kell beásni. A háztáji kiskertben leginkább 10–20 centit ásnak a földbe. Nagyobb mennyiségű termés esetén akár egy métert is mélyíthetünk, ha száraz a talaj. A szélessége 2–2,5 méter is lehet. Szükségfedéllel, szalmával és náddal takarjuk. A fagyveszély és a befülledés veszélye egyaránt fennáll. Szellőztetni vagy takarni kell.
A verem aljzatát nem szabad lebetonozni és fóliával sem bélelni, mert ettől befülled. A legjobb, ha homokot szórunk az aljára. A verem aljára érdemes apró lyukú dróthálót helyezni az egerek bejutása ellen. Ha nagyobb mennyiségű zöldségnek hosszabb meg szélesebb vermet készítünk, karóval akár több helyen is meg kell erősíteni a tetőzetet. Deszkával, léccel fedve szilárdan álló szerkezetet nyerünk. Erre helyezzük a szalmát, a szénát vagy a kukoricaszárat.
A zöldségféléket rétegesen helyezzük – egy sor zöldség, egy sor homok. Legmegfelelőbb a 2-3 centis homokréteg. A földből folyamatosan áramló talajnedvesség megóvja a növényeket a kiszáradástól.
Pince
A sárgarépa, a petrezselyem, a zeller, a téli retek, a pasztinák és a feketegyökér tárolására minden olyan pince alkalmas, amelyek hőmérséklete kiegyenlített, és a legnagyobb hidegek esetén sem süllyed nulla fok alá. Nem alkalmasak a nagyon száraz és a túl vizes helyiségek, és azok sem, ahol feltör a talajvíz. Ezekben a termés összeszárad, fonnyad vagy rothad.
Tárolás előtt takarítsuk ki. Az előző évről bennmaradt termések, levelek okozhatnak súlyos fertőzést, mivel ezek tárolási betegséget okozó baktériumok meg gombák tenyészhelyei.
A pincét a tárolás megkezdése előtt hűthetjük, úgy, hogy nappalra becsukjuk a nyílásait, éjszakára-hajnalra, amikor lehűl a levegő, kinyitjuk. A fagyokig szellőztethetünk.
A pincében a termést nedves homokban rétegezzük, hasonlóan, mint a veremben. A zöldségsorok közötti homokréteg néhány centi legyen, 2-3 centinél ne legyen vastagabb. A homok védőrétegként szolgál, hogy a termés ne érjen össze. Ezzel megakadályozható a rothadás.
Ha a verembe nem helyezünk el hőmérőt, akkor gyakrabban kell ellenőrizni a belsejében a hőmérsékletet, és azt, hogy milyen mélyen fagyott át a talaj. Arra is vigyázni kell, hogy ne fagyjon át, és arra is, hogy ne fülledjen be. Ha túlságosan „becsomagoljuk” a zöldség elrothad. Enyhe olvadáskor szedjük le a takarót.
A hőmérséklet 4–6 fokos legyen egész éven át.
Hetente kell figyelni a hőmérséklet-ingadozást. Ellenőrizi kell a homok nedvességét is, időnként öntözni kell a homokot.
Ha a pincébe egér fészkel be, azonnal intézkedni kell, mert a megrágott termés használhatatlan. Csapdát kell állítani, mert az élelem mellé nem tanácsos mérget használni.
Az apró lyukú drótháló is védelmet nyújt. Ezt még a berakodás előtt kell lehelyezni.
Száraz takaróanyag (föld, homok) jobb, mint a túl nedves. Ha teljesen kiszáradt, akkor – főleg a homokot – enyhén nedvesítsük meg, ügyelve arra, hogy a víz ne jusson közvetlenül a zöldségre.
Száraz időben akár heti nedvesítés is szükséges.
Szellőztetés
Enyhe időben rendszeresen kell szellőztetni a tárolókat, fajtától függetlenül, akár naponta is. A pincében, a prizmában és a veremben is befülledhet a zöldség, ha nagyon meleg van. A mostani teleinken ez gyakori jelenség lehet, amikor a téli nappali hőmérséklet 5–10 fokos.
A homokba állított zöldséget tavaszig többször át kell válogatni, sőt át is rakni, hogy észrevegyük a rothadást. Januártól hetente ellenőrizzünk.
Talajban hagyva
Néhány zöldségféle – a petrezselyem, a pasztinák, a póréhagyma, a feketegyökér, a sárgarépa, a bimbós kel, a leveles kel egy részét egyszerűen kint hagyhatjuk a kertben, mert bizonyos fokig télállóak. A petrezselyem, a feketegyökér, és a sárgarépa hidegben szalmás érett trágyával takarva áttelel. Az erősebb fagyokat is elviseli. Tavasszal a fagyok után fölszedhetők és fogyaszthatók.
A bimbós kelt, a leveles kelt és a póréhagymát nem kell takarni, a hó alatt áttelelnek. A bimbós és leveles kel a fagymentes napokon egész télen szedhető a hó alól is.
