A „hivatalos” évszakváltás küszöbén mondogatták régen a következő népi megfigyelést: ha korábban beköszönt a keményebb tél, akkor előbb véget is ér majd, s nem rontja meg a tavaszt. Ezt arról is lehetett tudni, hogy milyen idő volt november 25-én, Katalin napján. December huszonkettedikéig, Zénó napjáig (reggel 8 óra 44 perckor van a téli napforduló) a népi kalendárium igen zsúfolt emlékeztetővel színesíti az ünnepvárás adventi hangulatát. Régebben – a Lucát követő – Szent Nikázius vértanú napját is számon tartották a karácsonyra készülődők, főként a gazdasszonyok. Ez a dátum jelezte a ház körüli rendcsinálás kezdetét.
Pucérkodás
Féregűző nap lévén, Baranyában a viccelődő férfiak azt javasolták az asszonyoknak, hogy hajnalban ruhátlanul kerüljék meg a házat, és vesszővel hajtsák el a patkányokat, egereket. Másfelé elegendőnek tartották a „védekezéshez”, ha a féregűző Szent nevét a küszöbre írták.
Az esztendő legrövidebb és rendszerint legködösebb napjait tizenhetedikén – a hiedelem szerint – Szent Lázár névünnepe enyhítette. A bibliai Mária és Márta fivérét Jézus támasztotta fel, s Lázár lett a betegek védőszentje. Róla, az elesettek és a koldusok patrónusáról írta a 20. század elején a nyomor miatt „lázadó” Ady Endre a következőket:
„...szomorúan jön meg
Az öreg Lázár a Bibliából
A disznóölés ünnepe
December 21. – amit a népnyelv hitetlen Tamás napjának is nevez – a disznóölésre legalkalmasabb nap. Az ilyenkor levágott állat szalonnája nem avasodik meg. A Tamás-napi hájat gyógyításra is használják. Ezen a napon megálmodható a jövendőbelink, de csak akkor, ha a leányok a vállukkal megrázzák a kerítést, s amerről kutyaugatást hallanak, aról érkezik majd a kérő.
