Ennek megvalósításához számos követelményt kell kielégítenünk. A műveléssel szükséges a morzsalékos talajszerkezet elérése, mivel a kedvező pórustérfogat lehetővé teszi a jó levegő- és vízgazdálkodást, és serkenti a megfelelő mikrobiológiai tevékenységet. Emellett a felvehető tápanyagok mennyiségének növelését kell célul kitűzni. A talajt időközönként forgatni kell, arra törekedve közben, hogy alkotórészei keveredjenek. Felső rétegét tömöríteni, felületét pedig megfelelő alakúra kell formálni. A trágya és tarlómaradványok alátakarását is el kell végeznünk, és természetesen a gyomok és a kártevők irtását is. Végezetül, de nem utolsósorban a jó talajművelés követelménye a talaj beérésének előmozdítása. Megfelelő termőrétegű talajtípus esetében a művelés célja a természetes talajállapot fenntartása, illetve helyreállítása.
Az előbbi fölsorolásban már említés esett a talajmegmunkálás egyes műveleteiről és eszközeiről, most nézzük konkrétabban, mit takarnak ezek a fogalmak.
A forgatással az alsóbb talajrétegek felülre, a felsők alulra kerülnek, s némileg keverednek is egymással. Eközben a talaj lazítása is végbemegy. Eszközéről, a különböző ekefajtákról a későbbiekben lesz szó.
A lazítással növekszik a talaj hézagtérfogata, kisebb lesz a térfogattömege, emellett kisebb mértékű porhanyítás is elérhető általa. Eszközei a kultivátorok, a középmély- és a mélylazítók.
Porhanyítással csökken a talajrészecskék mérete, javul a talaj levegő és vízgazdálkodása. Általában forgatás után kerül rá sor, de bolygatatlan talajon is elvégezhetjük. Eszközei lehetnek a talajmaró, ami az aprító funkció mellett alapos keverést is végez, a borona és nem utolsó sorban a kombinátor. Az utóbbival – akár egy menetben – magágy is készíthető, hiszen a kombinátor a porhanyításon kívül simít, lazít, kever és tömörít is.
Keverést forgatás után, de megműveletlen tarlón is végezhetünk. Az erre alkalmas csatolható munkagépek a különböző tárcsák, melyek egyszerre lazítanak és porhanyítanak. Éppen ezért – boronával kombinálva – sokszor 1-2 menetben magágy is készíthető velük.
A tömörítés célja, hogy általa atalaj bizonyos rétegében, elsősorban annak a felső rétegében csökkenjen a pórustérfogat, és hogy a tömörítés lezárja a talaj felszínét, aminek köszönhetően az evaporáció, a talaj párologtatása is kisebb mértékű lesz. Javítja a kapilláris vízemelést, ezért magágykészítéskor vagy bizonyos esetekben akár vetés után is alkalmazható. Tömörítést különböző hengerekkel és kombinátorokkal végezhetünk.
A felszínalakítás alatt a talajegyengetést (simítást) értjük, de a különböző profilú talajfelszín kialakítását is jelentheti. Elsődleges eszközei a simítók és a kombinátorok, de valamennyi eljárás egyben felszínalakító is.
Kedvezőtlen talaj- és éghajlati viszonyok, továbbá nem megfelelő gépállapot, valamint a munkagépek és erőgépek helytelen használata, megválasztása következtében a műveleti eljárások kedvezőtlen közvetlen és közvetett hatásokat eredményezhetnek. Ilyenek lehetnek a tömörödés a talajfelszínen vagy a művelés, illetve ismételt művelés mélységében, ami rontja a további művelhetőséget. További kedvezőtlen hatások lehetnek a rögösítés, elporosítás, gyúrás-kenés, visszatömörítés, amelyek a talaj kultúrállapotának romlásához – szervesanyag-csökkenéshez, az erózióra való hajlamhoz, deflációhoz –, továbbá kedvezőtlen biológiai hatásokhoz vezethetnek, melyek következtében romlik a szerves anyag feltáródása, a növények víz- és tápanyag-felvétele, ami káros hatással lesz a növények fejlődésére.
A következő számban a talajművelés módjairól és eszközeiről olvashatnak.
