A földgolyó minden részében megtalálható, jelen van a légkörben, a termőtalajban, folyókban és a tápláléklánc minden egyes tagjában. Jelentős mennyiségű dioxint bocsátanak ki a vulkánok és az erdőtüzek is. Korántsem valami új keletű mesterségesen kifejlesztett méregről van szó tehát. A műtrágyázás és a vegyipar fejlődése azonban jelentősen megnövelte a világban előforduló dioxinvegyületek mennyiségét.
A korszerű vegyipari technológia elterjedésével a Föld dioxinszennyeződése is futótűzként terjedt körülbelül 1900 óta, majd mérgező voltának felismerése után sorra tiltották be a dioxint tartalmazó műtrágyákat. A vegyület azonban rendkívül lassan bomlik, nem könnyű tőle megszabadulni. Felezési ideje a levegőben mintegy 9 nap, de vízben márt több mint 5, talajban több mint 10 év, s az emberi szervezetben is több mint 7 év. A legnagyobb félelmet természetesen a dioxin rákkeltő hatása váltja ki, bár bizonyított, hogy károsítja a fogamzóképességet, csökkenti a spermiumok számát, viselkedési zavarokat és cukorbajt is okozhat.
A dioxin rákkeltő hatása a méreg behatását követő 10 év múltán is megnyilvánulhat. Ezt iparilag dioxinnal erősen szennyezett területek lakóinál figyelték meg. A vegyület mindkét nem esetében fehérvérűséget okoz, nőknél emellett gyakori az epehólyag és a máj rákos betegsége is.
Huszonöt országba szállíthattak az ír hatóságok közlése szerint a dioxinnal szennyezett sertéshúsból. A múlt héten jelentették be Dublinban, hogy visszahívják az üzletekből, az éttermekből és a feldolgozó üzemekből a szeptember óta Írországban előállított összes disznóhúst, illetve az abból készült termékeket, mert veszélyesen magas arányban van bennük a rákkeltő anyagból. Írország tavaly 129 ezer tonna sertéshúst exportált, túlnyomórészt Nagy-Britanniába, de jelentős mennyiséget szállított Németországba és Japánba is. Egyébként, a szennyeződést a múlt hónap végén fedezték föl egy rutinellenőrzés során, s az ír élelmiszer-biztonsági hivatalhoz eljuttatott laboratóriumi eredmények megerősítették, hogy a disznóhús mérgező anyagot tartalmaz.
A berlini fogyasztóvédelmi hivatal elrendelte, hogy az Írországból származó, sertéshúsból készült termékeket távolítsák el az üzletek polcairól. Egyelőre tart annak a felmérése, mennyi írországi sertéshús van jelenleg a német piacon. Nagy-Britanniába, Franciaországba, Hollandiába és Belgiumba biztosan jutott a szennyezett húsból.
Azt egyelőre nem tudni, hogy Magyarországra kerülhetett-e a dioxinos húsból. Amíg ez tisztázódik, addig is a magyar hatóság arra figyelmeztet, hogy a fogyasztók ne vásároljanak ír sertéshúst és húskészítményeket.
Japán felfüggeszette az ír disznóhús importját a múlt héten. A japán disznóhús importjának közel egy százaléka származik Írországból.
Az ír élelmiszer-biztonsági hatóság közlése szerint szennyezett takarmánnyal etették az állatokat, erre vezethető vissza a mérgezés. A hivatalos szervek szemlét tartottak egy takarmány-előállító üzemnél a szigetország délnyugati részén.
Az ír hatóságok valamennyi uniós állam főállatorvosát is értesítették az eseményről, ígéretet téve arra, hogy haladéktalanul összeállítják az elosztási listát, amelyből kiderülhet, hogy kik és hová szállítottak dioxinnal szennyezett sertéshúst.
Brian Cowen ír miniszterelnök sietett megnyugtatni a közvéleményt. A kormány megtesz minden szükséges intézkedést – mondta. Az ír élelmiszer-biztonsági hivatal közölte, jóllehet valóban magas a hús dioxintartalma, de meglehetősen alacsony az egészségügyi kockázat a fogyasztókra nézve. Szakértők rámutattak, hogy a dioxin csak akkor jelent veszélyt az emberi egészségre, ha huzamosabb időn keresztül magas koncentrációban van jelen a szervezetben.
Az Európai Bizottság közleménye szerint a ír hatóságok időben és megfelelően intézkedtek. A laboratóriumi vizsgálatok tanúsága szerint a dioxin aránya az ír sertéshúsban mintegy százszorosa az EU-ban megengedett maximális szintnek. A gyanús sertéshúst a francia és belga rutin határellenőrzés során fedezték fel.
