A Merkator részvénycsomagjának versenypályázat útján való eladását már többször meghirdetették, majd minden alkalommal elhalasztották. A nemzetközi tender a legújabb hírek szerint minden bizonnyal december közepén lesz kiírva – közölte az Infond Holding. A Merkator részvényinek legnagyobb része a laškói sörgyár kezében van, melynek többségi tulajdonosa az említett holding. A sörgyár mellett az Istrabenz is jelentős számú részvénnyel rendelkezik, melyeket szintén eladásra bocsát. A gazdasági szakértők szerint a felvásárlásra a legnagyobb eséllyel a Delta Holding pályázik.
Mivel jár mindez a hazai kiskereskedelmi piacon, és a vásárlók mit várhatnak ettől az üzlettől? Mint ismeretes a Delta már most uralja a kiskereskedelmet Szerbiában, a Delta Maxi üzletláncok szinte minden városban megtalálhatók. Az üzletlánc a tavalyi évben 15 milliárd dináros bevételt valósított meg, ami 47 százalékos növekedést jelent az előző évhez viszonyítva.
A Merkator hazánkban a cég nevét viselő áruházakkal van jelen, illetve a korábban megvásárolt Rodić üzlethálózat által. A Delta a szlovén cég felvásárlásával valóságos kiskereskedelmi birodalmat létesítene így országunkban. A többi nagyobb üzletláncok, mint a Metro, az Idea, a C market együttesen sem tudnak megvalósítani akkora forgalmat, mint a Delta, nem is beszélve a magánkézben lévő kisboltokról, melyek régen ki lettek szorítva a nagyok játékából. A most uralkodó gazdasági világválságban a vállalatok tömörülése különös veszélyt jelent, hisz az amúgy is magas árakat a konkurencia hiányában önkényesen emelhetik. Itt elsősorban az élelmiszer árára gondolunk, mely hazánkban amúgy is az európai átlag felett van. Köztudott, hogy az üzletláncok hatalmas árréssel dolgoznak, és minimális felvásárlási árat kínálnak a beszállítóknak. A kereskedelmi láncok ármanipulációinak főleg a nagyvárosok lakói vannak kitéve, elsősorban Belgrádban és Újvidéken, ahol az élelmiszer ára jóval magasabb, mint a kisvárosi-falusi üzletekben. A termékek ára csak abban az esetben csökkenhet, ha erősödik a konkurenciaharc a piacon, ennek hiányában csak drágulások lehetségesek. Feltehető a kérdés, hogy a hazai kiskereskedelmi piacon miért csak egy külföldi lánc – a Metro szerepel, miért nem engedik több nemzetközi kereskedelmi lánc belépését az országba. Amennyiben a piacon több szereplő van jelen, egyenletesebben oszlik meg a bevétel, az árak csökkenek, a kínálat pedig nagyobb lesz. Most nemcsak a vásárlók pénztárcájára esik a drága élelmiszer terhe, hanem a beszállítókra is, hisz az egyeduralkodó kereskedelmi lánc(ok) olyan felvásárlási árat szabhatnak meg, amilyet akarnak. A beszállító ki van így szolgáltatva, hisz másnak nem tudja eladni a termékeit. A magánüzletek száma évről évre csökken Szerbiában, amennyiben ez a trend folytatódik az összes kiskereskedelmi egység a nagy láncok tulajdonába tartozik majd. Talán a Versenyvédelmi Bizottság (Komisija za zaštitu konkurencije) bizonyos lépésekkel enyhíteni tudja a helyzetet. Amennyiben a Delta vásárolja meg a Mercator részvényeit a törvény szerint a szerződés megkötése után hét nappal köteles bejelenteni az üzletlánc átvételét a bizottságnak. Ekkor a monopólium fennállását vizsgálják ki a szakemberek. Emlékeztetőül: monopolhelyzetben az a vállalat áll, mely a piac több mint 40 százalékát uralja. A törvény szerint viszont a monopolhelyzet csak akkor fékezhető meg, ha a vállalat visszaél piaci helyzetével. Ameddig a szakemberek a monopólium felderítésén fáradoznak, addig a nagyvárosi fogyasztók továbbra is vásárolhatják a méregdrága élelmiszert az üzletláncokban, reménykedve, hogy a falusi rokonok néha gondolnak rájuk, és küldenek néhány kiló disznóhúst ajándékba.
