2024. október 3., csütörtök

Csevegés a kertben

Itt a karácsony. Ilyenkor kellemesen áthatja az embert a nagy készülődés. Sokan azt állítják, hogy nincs is erre szükség, hisz gazdasági válság idejét éljük. Szerintem válság ide, válság oda, az ünnepekre szükségünk van. Különösen a kisgyermekes családokban készülődnek serényen. Hiszen mi más marad meg az emberben felnőtt korára, mint az emlékek a szülői házra, az ünnepekre.

Az ünneplés egykoron az András napi disznóvágással kezdődött, az adventi időszakkal folytatódott, majd a karácsony, az újévvárás zárta ezt a periódust.

Ezúttal inkább az ünnepi süteményekkel foglalkoznék, ugyanis az adventi időszakban kell megterveznünk, mit is süssünk.

Édesanyám nagyot nézett, amikor disznóvágáskor előhozakodtam az újfajta hájaskifli-receptemmel. Nem nagyon szerettem a tésztára a hájat kenegetni, így Sári barátnőmre hallgattam, és másként készítettem el az alkalomhoz illő süteményt. 70 dkg hájat húsdarálóval megdaráltam, aki tuja, el is kaprhatja, nagyanyám is így tanított bennünket. Ezt habosra keverjük 8 tojás sárgájával, ehhez hozzá kell adni 1 kg lisztet, 2 dl tejet, 2 kiskanál cukrot és 1 élesztőt. A szokásos módon bedagasztjuk, majd amikor a tészta szép egyenletes, rövid ideig kelni hagyjuk, csak addig, hogy még egyszer át tudjuk dolgozni. Ebből 20 gombócot szoktam formálni, melyeket egyenként kerekre nyújtok és további 8 részre vágok. Keményebb lekvárral töltöm meg. Sári dióval, mákkal is kipróbálta.

A tojásfehérjét sem dobom el, mert a gyerekek nagyon szeretik a puszedlit. Nyolc tojásfehérjéhez 56 dkg porcukrot szoktam tenni, majd keményre verem a habot, kizsírozott sütőlapra kiskanállal kiszaggatom, majd mindegyik halmocskába negyed diót szúrok. Beteszem a sütőbe, de csak száradni. Ez a sütemény eláll karácsonyig is, ha a gyerekek meg nem eszik.

Közben az idei tököt is megkóstoltuk. A vasárnapi réteshez egy szeletre volt szükségem. A többit vékony szeletekre vágtam, és betettem sütni. Ilyenkor ünnepek előtt jó diétázni, de kedvelt csemege is egyben. A gyerekeim nem kedvelik, valahogy nem sikerült velük megszerettetnem. A barátnőimet vártam, és úgy gondoltam, sülttökkel kedveskedek nekik. A szép vékony szeletkéknek azonban elfolyt a levük, és összesültek, alig maradt belőlük valami. Így jöttem rá, hogy a nagyanyám miért vágta háromszög formájúra a sütésre szánt tököt. Valószínűleg, hogy így bennemarad a lé, és nem ég oda a tepsihez, szaftos marad a kisült tök. Édesanyámat faggattam, hogy mit tud erről, de ő csak legyintett. Nem tudja, így van-e ez, vagy nem, de a nagymama sohasem engedte, hogy másként vágják a tököt. Bizonyára van benne valami.

Az ünnepi készülődésben egy gesztenyetorta-receptet is szeretnék megosztani Önökkel. A tészta készítése: 8 tojás fehérjét 8 kanál cukorral habosra keverünk. Ehhez adjuk hozzá a 8 tojássárgáját, 2 evőkanál lisztet, 1 evőkanál rumot és ¼ kg gesztenyepürét (egy csomag fagyasztott gesztenye fele). A sütőt 250 fokra melegítsük, majd amikor a tésztát betesszük sülni, a hőmérsékletet 150 fokra csökkentsük. A tésztát 20×35 centiméteres tepsiben 30 percig süssük. Mikor a tészta kihült, a tetejére a következő, előzőleg lehűtött tölteléket tegyük: 1 margarint 150 gramm porcukorral habosra keverünk, hozzáadjuk a fél csomag gesztenyét (1/4 kg), 1 evőkanál rumot, 2-3 rúd csokoládét. Fogyasztás előtt a torta tetejét vonjuk be tejszínnel.

Jó étvágyat és kellemes karácsonyi ünnepeket!