Érdeklődéssel olvastam a Magvetőben megjelent olvasói levelet (2008. december 2., 71. szám), amelyben a levél írója szintén a Magvetőben megjelent (2008. november 18., 69. szám) Mióta üszőhús a junetina című cikkel kapcsolatban fejti ki véleményét.
Egyetértek a levélíróval abban, hogy: „Minden alkalommal használjuk a hivatalos terminológiát, hivatalos fogalmakat és szakkifejezést – vágóállatoknál is.” De máshol is! A megjelent írás is ezt a célt szolgálja.
A levél írója szerint: „A marhahús a levágott marhának, főleg ökörnek vagy érett tinónak emberi élvezetre felhasználható húsa. Tehát ez marhahús, nem üszőhús. A növendékmarhákhoz tartozik a tinó és az üsző is. A tinónak a húsát tinóhúsnak nevezzük.”
Ezzel a fölosztással az említett cikkem nem foglalkozott. Megjegyezném azonban, hogy napjainkban vidékünkön ritkábban hizlalnak ökröket és tinókat, mint régebben. Nálunk jelenleg a közfogyasztásra kerülő marhahúst a növendékmarha (junad) kategóriája szolgáltatja. Ezek 350–450 kg-os súlyra hizlalt mindkét nembeli, kb. 1 éves állatok. A 350 kg-ig hizlaltakat baby beef-nek is nevezik. Ezeknek a növendékmarháknak a többsége bika, mert általában csak a továbbtenyésztésre alkalmatlan üszőket hizlalják levágásra.
A levélíró kihangsúlyozza, hogy csak a levágott üszőnek a húsa az üszőhús. Ebben igaza van, mint ahogyan a levágott birkának a húsa birkahús, a lóé lóhús stb.
Kérdés azonban, hogy milyen alapon nevezik a növendékmarhák (junad, baby beef) húsát üszőhúsnak, amikor a többségük bika? Esetleg azért, mert valakik azt hiszik, hogy a junetina magyarul üszőhús?
A hozzászóló kifogásolja a cikknek azt a részét, amelyben az áll, hogy „az üszőhús hiányos nyelvi és tárgyi ismeretek következménye”. Ha figyelmesebben olvasta volna, akkor láthatná, hogy ez arra vonatkozik, aki a junetinát magyarul üszőhúsként értelmezi, és nem a levágott üsző húsaként.
A vitatott cikk kulcskérdése, lényege: üszőhúsnak nevezhető-e magyarul a junetina? Igen, vagy nem? Erre a kérdésre nincs válasz.
Nem értem, mit akar mondani a levél írója, ha ezt a kérdést megkerüli, és nem ad rá feleletet? A levelében kiragad egy-egy mondatrészt a szövegkörnyezetből, és azzal vitatkozik. Vágóállat-kategóriákat sorol fel, és azok húsának elnevezéseit, amelyeknek semmi közük sincs ahhoz a kérdéshez, hogy mi a junetina helyes magyar megfelelője.
Szeretném tudni, véleménye szerint a vásárló a húsboltban hogyan kérje helyesen, a hivatalos terminológia szerint magyarul azt a húst, amelyet szerbül junetinának neveznek?
Azt meg végképpen nem értem, hogy a levélben fölsorolt forrásmunkák hogyan segíthetnének eldönteni a kérdést: üszőhúsnak nevezhető-e magyarul a junetina.
