2024. október 3., csütörtök

Szántás (3.)

A szántás energiaigényét most csak viszonyszámokkal fejezzük ki. Hagyományos ekével, középkötött talajon (pl. csernozjom) 20-25 tömegszázalék nedvességtartalom és 7-8 km/h munkasebességnél legkisebb az energiaigény. Ugyanilyen viszonyok közepette, de életlen ekevas használatával ehhez képest 40% -kal nőhet az energiafelhasználás. Ágyekés szántásnál (a váltvaforgató ekéhez képest) 15-20%-kal több energiára (üzemanyagra) van szükség. Kedvező talajviszonyok esetén is (a sekély szántáshoz képest) középmély szántáshoz + 10%, a mélyszántáshoz pedig + 25% energiára van szükség.

A szántás időpontjától függ a talaj beéredése, a magágy minősége, tehát végső soron a terméshozam (részben). Leszögeztük, hogy középkötött talajoknál az őszi szántás a legkedvezőbb alapművelés, tavaszi szántás csak kivételes esetekben jöhet számításba. Nyári szántást – szükség esetén – másodvetés alá végzünk. Ebben az esetben legnagyobb problémát okoz a rossz (tömörödött, kemény, száraz) talajállapot, de ha (öntözéses gazdálkodásban vagy kedvező csapadékeloszlás esetén) viszonylag megfelelő is a talajállapot, az általában gyors kiszáradás miatt a szántáselmunkálás késése nemcsak többmenetes műveletet követelhet, hanem a keletkezett rögös állapot lehetetlenné teheti a magágy elkészítését – így a vetést is!

A szántás gyakorisága: kedvező víz- és levegőgazdálkodású talajokon 2–4 évente, nedves, tömörödött, elgyomosodott, nagy tarlómaradvány-tömegű talajokon évente. Térségünkben sem a szántás mellőzése, sem pedig az évente többszöri szántás nem folytatható hosszú ideig.

Szántási módok:

· Ágyszántás

Ágyekével végezzük. Formái:

a) Összeszántás (összevettetés): a nyitóbarázda a fogás közepén van és a helyén orom képződik. Mivel az első barázdaszelet szántatlan területre fordul, a vakbarázda megmaradását az első barázdaszelet visszafordításával lehet megakadályozni.

b) Széjjelszántás: a nyitóbarázdák a fogás szélein vannak.

c) Javított ágyszántás: fogásonként változik a szét- és összevettetés.

Az említett szántási módok esetében a fogások szélessége az eke munkaszélességének többszöröse.

Az ágyszántáson belül létezik még a bogárhátú szántás, amely keskeny (4–6 m), egyirányú összevettetéssel kialakított fogásokból áll. Az osztóbarázdák helye állandó. A bakhátas szántás hasonló, de az osztóbarázdák helye változó.

· Rónaszántás

Közönséges: váltvaforgató ekével végzik, amely fordulónként jobbra, illetve balra forgat. (Tolólapos square ekével is végezhető.)

Előnyei: kicsi a fordulósáv és a taposási kár; kicsi az üresjárat (nagyobb a teljesítmény); a szántáselmunkálás sokkal kevesebb menetet igényel; a szántás egyenletes, bakhát- és orommentes.

Alakszántás (karrészántás): ágyekével végzik és vagy a tábla közepén van a nyitóbarázda és a szántást a tábla szélei felé haladva végzik az eke kiemelése nélkül, vagy a tábla szélén kezdik a szántást és befelé haladnak, befejezéskor már a megszántott területen kell levonulni.

Lejtős területen a lejtőre merőlegesen, fentről kezdjük a szántást és a barázdaszeleteket felfelé forgatjuk, amivel elősegíthető a csapadékvíz talajba jutása.

A következő számban a talajművelés többi módját tárgyaljuk.