Géntechnológia segítségével hoznak létre új almafajtákat egy német kutatóintézet munkatársai, hogy ellenállóbbá tegyék a közkedvelt gyümölcsöt az egyre agresszívebb betegségekkel szemben. A kísérlet végén azonban – ez az újdonság a drezdai módszerben – a kialakított fajtákban nyoma sem lesz a génmanipulációnak.
Az almafák legfőbb „baja” a termesztők szempontjából az, hogy későn fordulnak termőre. Még a leggyorsabb típusok esetében is legalább négy év telik el, amíg a fácska először termést hoz – bizonyos fajták esetében ez az idő akár 12 év is lehet. A termesztőknek ennyi ideig kell várniuk, hogy kiderüljön: vajon jóízű-e egyáltalán a keresztezéssel létrehozott új almafajta. A többszörös keresztezések eredménye pedig akár 5-6 évtizedet is várathat magára.
A Julius Kühn Intézet Drezda-pillnitzi üvegházában dolgozó szakemberek géntechnikai trükk segítségével rövidítik le a fenti időt. Az alma örökítőállományába „becsempészik” a nyírfa egyik génjét. Ennek hatására az alig 3 centiméteres almafacsemete már két hónapos korában virágozni kezd a neonfény-megvilágítású, 23 Celsius-fokra temperált üvegházban – írta a Der Spiegel.
A gyorsítókísérletek célja egyrészt „a jövő almájának” kikísérletezése: az optimális gyümölcs ízletesebb, hibátlanabb, jobban tárolható és ellenállóbb lesz a különböző betegségekkel (tűzelhalás, varasodás, lisztharmat) szemben. Ez utóbbi különösen fontos, mivel az Európai Unió környezetvédelmi előírásainak értelmében 2010-től tilos lesz az almaültetvényeken ma még tonnaszámra kipermetezett növényvédő szerek alkalmazása. Ennek nyomán pedig a termésmennyiség 90 százalékos visszaesése várható – jósolja egy francia tanulmány.
Az új eljárástól azt remélik Pillnitzben, hogy bakteriális betegségek (például a tűzelhalás) ismert rezisztenciagénjeit gyorsabban lesznek képesek keresztezés útján beültetni nagy hozamú almafajtákba. Ha ez sikerül, a nyírfa „gyorsító” génjét ismét kiszelektálják az almából. A végeredmény olyan almafajta lesz, amelyet ugyan az örökítőanyag manipulálásával hoztak létre, ám a kísérlet végén mégis mentes lesz a géntechnológiától.
