Attól függetlenül, hogy a palánta földi vagy hidrokultúrás termesztésben lesz-e kiültetve, ajánlatos steril, megbízható közeget választani palántanevelés céljára.
Az ünnepléseknek vége, kezdődhet az új év a vetéssel és a palántaneveléssel. A fűtött fóliával rendelkezők már a palánták helyre rakásán kezdenek gondolkodni. A zárt térben termelők többségének azonban nincs lehetősége a téli fűtést megoldania, marad a későbbi magvetés és palántanevelés. Nem tudjuk, milyen lesz a tél, és meddig tart, de ettől függetlenül januárban kezdődhet a vetés.
A tapasztalatok továbbra is azt sugallják, hogy ha erre anyagi lehetőségünk van, és a piacra szeretnénk termelni, akkor márkás magokat vásároljunk. Ezek csíraképessége megbízható, a betegségekkel szemben ellenállóbbak, mint az olcsó, nem biztosan ellenőrzött körülmények között kitermelt és árusított magok. Azok, akik az organikus termesztést tűzték ki célul, ennek megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező magot vásároljanak. Megvan a mag, mibe ültessük?
Az elmúlt évben a mezőgazdaság számára számos új termékkel leptek meg bennünket a behozatali cégek vagy a hazai termelővállalatok. Ez vonatkozik a palántanevelő közegekre, edényekre, tálcákra egyaránt. Kezdjük a közeg kiválasztásával.
Attól függetlenül, hogy a palánta földi vagy hidrokultúrás termesztésben lesz kiültetve, ajánlatos steril, megbízható közegeket választani palántanevelés céljára. A földet mint közeget el kell felejteni. A tőzeg rég bevált, jól felhasználható közeg. Különböző formákban kapható. A kókuszrost kissé drágább, úgyszintén alkalmas a palántanevelésre. A perlit szokatlan a kertészek számára, de már a tőzeggyártó cégek is kevernek egy kevés perlitet a bálás tőzeghez. Ez sajnos nem elegendő, egy rész perlithez két rész tőzeg lenne az ideális kombináció. Házilag is keverhető és ezáltal levegősebb lesz a közegünk. Az agyagkavics nem ideális a magültetésre és a palántanevelésre, de külföldön, főleg házi használatra elterjedt. A kőzetgyapot még mindég virágkorát éli, és bár alkalmas az ültetésre, környezetkárosító hatása miatt kerüljük. A habszivacs alapanyagú Oasis ültetőkockák is részben megfelelnek a követelményeknek. Továbbra is gondoljunk a jövőre, kerüljük a környezetkárosító és nehezen lebomló anyagokat. Ilyen a habszivacs is. Egyáltalán nem bomlik le a földben, és csupán égetéssel lehet megszabadulni tőle, ez pedig nem a legjobb megoldás. A megfelelő közeg kiválasztásánál vegyük figyelembe az organikus termesztés irányelveit is. Ha időben alkalmazkodunk a törvény által megszabott követelményekhez, alkalomadtán könnyebb lesz az átállás az organikus termesztésre. Elsősorban környezetbarát és természetes alapanyagokból származó közeg a járható út. Ma már az organikus termesztés céljára megfelelő palántanevelő kockákat is vásárolhatunk. Több cég is forgalmaz különböző márkanév alatt hasonló termékeket. Ezek közül vegyük elő a már régebben említett, de nem részletezett Jiffy termékeket. Egy évvel ezelőtt beszerzésűk szűkebb hazánkban szinte lehetetlen volt, ma már lassan eljut a nagyobb mezőgazdasági boltokba. Ezáltal a külföldi technológia nálunk is alkalmazható, használjuk ki ennek lehetőségét.
Mi is a Jiffy, és mire tudjuk felhasználni?
A Jiffy valójában egy márkanév, mely alatt számos termék kapható. Bennünket elsősorban a magültetésre és a palántanevelésre alkalmasak érdeklenek. Egy szabadalmaztatott eljárással gyártott termék a Jiffy brikett, korong, táphenger vagy tápkocka. Különböző név alatt megtalálható a magyar szakirodalomban. Ez egy összepréselt, cellulózhálóval körülvett tőzegkorong. A korong különböző méretekben kapható és nem csak tőzeg, de kókuszrost alapanyagból is gyártják. Használat előtt a korongot vízben kell áztatni, szaknyelven, fel kell szívatni vízzel. Így a magába szívott nedvességtől henger alakú lesz, amit egy a számára kialakított palántanevelő tálcába helyeznek. Ezeket a táphengereket használhatjuk palántanevelésre és dugványgyökereztetésre is. Kiültetésig vagy becserepezésig tartózkodik benne a növény. Tápanyag nem sok van benne, majdnem semmi. Vásárláskor győződjünk meg az összetételéről. Ma már különböző méretben és összetétellel gyártják. Ha nem tartalmaz bár egy minimális műtrágyamennyiséget, akkor víz helyett alacsony EC-értékű tápoldattal kell felszívatni. Az ilyen táphengerek előnye, hogy ideális tápközegek a hidrokultúrás és a földi termesztésben is. Könnyen kezelhetőek, és ez a kiültetéskor nagy előny. Különböző korongnagyságban kaphatók. Nagyobb palánták számára a 35–40 mm-es korongok az ideálisak, de gyártanak ettől kisebbeket is. Az ültetőtálcák lehetnek műanyagból és sztiroporból. Ha erre lehetőségünk van, akkor az egész palántanevelőt asztalon helyezzük el. Az alulról történő fűtés lehetősége előny a téli hónapokban. Az úsztatós rendszernél a tápoldatot hőmérséklet-szabályzós akváriummelegítővel tudjuk a megfelelő hőmérsékleten tartani. A táphengert körülvevő cellulózháló összetartja a közeget, és ezáltal könnyű a kezelése. Természetes anyagból van, és nem káros a környezetre.
Egyéb Jiffy termékek is használhatók a palántanevelésre vagy különböző növények végső helyükre való kiültetésére. Ezek a tőzegcserepek.
Tőzegből különböző méretű cserépformát préselnek, melyet a műanyag cseréphez hasonlóan termesztésre alkalmas közeggel kell megtölteni, és ebbe ültethető a növény. Előnye, hogy a talajba cserepestől kiültethető, mert ott a cserép lebomlik. Ezekbe a cserepekbe olyan növényeket ajánlatos ültetni, melyeknek hosszú a gyökérzete. A tőzegcserép felveszi, tárolja az öntözővizet, ezért a később kiültetendő növények számára ajánlott. A kiültetés ilyenkor természetesen a tőzegcseréppel együtt történik.
Ne használjunk klóros vizet a magok elsődleges csírázásához. Ha Jiffy táphengert használunk, és nem tartalmaz semmilyen műtrágyát, akkor a felszívatást végezhetjük valamilyen indító műtrágyával. Ez lehet a Grow How Starter vagy a Kristalon, kék színű műtrágya is. Ebből készítsünk 0,8–1,0 EC-értékű tápoldatot, és ezzel fel tudjuk tölteni a hengereket tápanyaggal. Pontosabb tápoldat-összetételről a következő számban lesz szó. Miután elültettük a magot, a tálcákat vagy a táphengereket a csírázásnak megfelelő klimatikus körülmények között kell tovább gondozni. Ez azt jelenti, hogy a hőmérséklet, a levegő nedvességtartalma és a csírázás után a fény is döntő szerepet játszik abban, hogy egészséges palántát neveljünk. Általános, minden magra megfelelő ajánlást nehéz adni. A magok különböző idő alatt és változó körülmények között kezdenek el csírázni, majd tovább fejlődni. Egyes magok kizárólag fényben, míg mások csak a sötétben szeretik elkezdeni a csírázás folyamatát. Egyes magvak tartalmaznak elegendő tápanyagot a csíra és a kezdetleges növényi részek fejlődéséhez, míg másokat már korai állapotukban is el kell látni megfelelő tápanyagokkal. A tapasztalt termelők persze ismerik a magok ilyen tulajdonságait, így ezt most nem részletezzük tovább. Amit általánosítani lehet, az a kezdeti elég magas, 25–30 fokos hőmérséklet és a 80–90% körüli levegőnedvesség-tartalom. Miután a csírázás elindult, a levegő nappali hőmérséklete 20–25 fok, az éjszakai 18 fok lehet. A frissen kibújt csíra is igényli a megfelelő fénymennyiséget. Az első levelek megjelenéséig 24 órás megvilágítással kezdjük, majd utána csökkentjük napi 18 órára. Ha nincs speciális növények megvilágítására megfelelő fénycsövünk, akkor a fehér napfényű (Cool White) típus is használható. A fénycsöveket a palánták fölött 50–100 cm-re helyezzük el. Ha van fénymérőnk, akkor az 1000–3000 lux fényerősséget kell beállítani a kezdeti fejlődési szakaszban. A speciális növények megvilágítására alkalmas fénycsövek az Osram Fluora T8 58W, Sylvania Growlux T8 F58W Biolux vagy a Philips TL-D 36W Aquarell SLV. A halogén- és a speciális nátriumlámpákkal óvatosan kell bánni, mert hőt sugároznak, és ez kárt okozhat a gyenge növénynek. A lámpa teljesítményétől függően kell meghatározni a palántáktól való távolságot. Több cég is gyárt kis, 100 W teljesítményű, normál foglalatos égőket, melyek fényspektruma megfelel a növények fotoszintéziséhez. Ezek az égők inkább a kistermelők számára készülnek, mert egy égővel legtöbb egy négyzetméter területet lehet megvilágítani.
