A sütnivaló bőrét először egy hústűvel (vagy vastagabb varrótűvel) körös-körül sűrűn megszurkáljuk, hogy a képződő gőztől ki ne repedjen. A hurkát, kolbászt – ha csak lehet – sütőben, 200 Celsius-fokon süssük, amennyiben tűzhelylapra kényszerülünk, akkor fedőt és vastag falú edényt használjunk.
Az effélék általában megsülnek a saját zsírjukban is, így, ha sütőbe rakjuk, ne öntsünk alá semmit (legfeljebb vékonyan kenjük ki olajjal a tepsit), csak arra ügyeljünk, hogy időnként forgassuk az ételt. Ha platnin dolgozunk (az edényt mindig a sütnivalóval együtt melegítsük fel) a hurkák és a nyers-vizes kolbászok alá egy kicsi zsírt, a szárazabb, füstölt kolbászok alá egy szűk félujjnyi vizet öntsünk, s ezeknél is ügyeljünk a gondos forgatásra. A kolbászfélét mindig lassan süssük, s ha nagyon vizes, az utolsó percekre vegyük le róla a fedőt.
