Hidrokultúrás növénytermesztés A-tól Z-ig (71.)

Az elültetett magvak lassan kibújnak a tápközegből, és ezután jön a gondozás igazi szakasza. A levegő nedvességtartalma lehetőleg ne legyen 60% alatt. A következő fontos tényező a hőmérséklet és a megvilágítás. Milyen erősségű fénycsövet használjunk, mennyi ideig kell megvilágítani a gyenge kis növényeket, ez a kérdés állandóan felvetődik a palántanevelők körében. A táblázatban felsorolt adatok talán segítenek a megoldásban. Főleg azok számára lehet fontos az információ, akik a korai termesztésre alapoznak, és amíg nincs elegendő napfény, addig mesterséges fényforrást használnak. Hat növekedési fázisra tüntettük fel a megvilágítás és a sötét periódusok hosszát, valamint az ennek megfelelő ajánlott hőmérsékletet és fényforrást.

A palántakorszak 4 levélig terjed, utána már a növekedési szakasz következik. A vegetatív növekedési fázis három részre van felosztva. Ha paradicsompalántáról van szó, akkor úgy is vehetjük, hogy az első fázis 10, a második 20, míg a harmadik fázis 30 cm-es növénymagasságig értendő. Mindenképpen a virágzás előtti szakasz van felosztva három részre. A palánta- és az első vegetatív fázisban elegendő a fluoreszcens fénycsővel való megvilágítás. Ha választási lehetőségünk van, akkor a cool white jelzésű fénycsöveket vagy a fotószintézis számára kifejlesztett típusokat válasszuk. Ezeket az akvárium megvilágítására is használják, ahol az akváriumban telepített növények fejlődését és fotoszintézisét segítik. Egyre gyorsabb a fejlődés a nagyobb teljesítményű LED megvilágító elemek terén is. A palántanevelőben felválthatja a fluoreszcens csöveket, de ma már széles körben alkalmazzák állandó megvilágításra üvegházakban és intézményekben növények megvilágítására. A növények nagyobb hatékonysággal tudják hasznosítani a piros és kék fénnyel sugárzó LED-elemeket, melyek 80%-al kevesebb áramot fogyasztanak, mint a hagyományos világítóelemek. A növekedés következő fázisában fém halogénlámpák használata ajánlott. A virágzás és a termés kifejlődésének fázisában a nátriumlámpák használata terjedt el, melyek fényereje megfelel a növények további fejlődésének. Mindezek az adatok a fényszegény időszakokra vonatkoznak, amíg nincs elegendő napfény. Áprilisig használható a pótmegvilágítás, amennyiben ezt a gazdasági számítások is igazolják. Ez főleg a paradicsom, paprika és egyes drágábban eladható virágok számára alkalmazható. Ha nincs meg a gazdasági számítás, akkor marad a palánták megvilágítása, mert ezek korai, januári és februári időszakban történő nevelése mindenképpen indokolt. A megvilágítás fontos az egészséges palánták fejlődéséhez. Ha kevés a fény, megnyúlnak a palánták, ha túl sok, akkor a hő hatására meg is éghetnek, majd végül elhervadnak. Ha egy mód van rá, akkor alkalmazzuk a fénymérőt, ne elégedjünk meg a szemmértékkel, mely legtöbbször félrevezet bennünket. Az erős és egészséges palánta a későbbiekben meghozza a maga gyümölcsét. A gyenge és nem eléggé fejlett palántákat a későbbiek folyamán már nem lehet helyrehozni, mindenképpen terméskieséssel és minőségromlással kell számolnunk.

A siker másik feltétele a palánták kezdeti szakaszában való megfelelő tápoldatozás. A műtrágyaellátás terén is van előrehaladás, mert a mezőgazda boltok belátják, hogy a komplex, előrekevert műtrágyákon kívül növekszik az igény az alapműtrágyák iránt is. A tápoldatot továbbra is az alapműtrágyákból állítjuk össze. Ennek előnye a növényeknek megfelelő pontosabb tápelem-összeállítás. A táblázatban a paradicsom- és a paprikapalántának megfelelő tápanyag-mennyiségét láthatjuk 1000 literre grammokban kifejezve a kezdő vagy indító, valamint a korai vegetatív növekedési szakaszra számítva.

A mikroelemek is nélkülözhetetlenek a növények fejlődésében, és ha nincs belőlük elegendő, különböző hiánytünetek lépnek fel. Ezek végeredménye terméscsökkenés és minőségromlás is lehet. A növények mikroelem-szükséglete néhány kivétellel általánosítható. Az alábbi táblázatban láthatjuk a mennyiségeket grammokban 100 liter 300-szoros töménységű tápoldat elkészítéséhez. Ebből a keverékből 1000 liter tápoldathoz 3,3 litert kell adagolni lassú keverés közben. A pH-értéket már előzőleg be kell állítani a megfelelő értékre salétrom- vagy foszforsav segítségével.

A tömény oldat készítésénél a vas-kelátot a legvégén kell hozzáadni. Előzőleg salétromsavval be kell állítani a pH-értéket 5,6 és 5,8 közöttire. Ezután keverés mellett lassan adagoljuk a vas-kelátot a tömény mikroelem-készítményhez. Ajánlatos letakarva, fénymentes, hűvös helyen tárolni. Használat előtt össze kell keverni. A 100 literes keverék 30 000 liter tápoldat készítéséhez elegendő. Amennyiben egyes növények vas-, illetve mangánigénye nagyobb, akkor a különbséget külön adagoljuk a már előre elkészített tápoldathoz. Ezt a tömény oldatot mint általános összetétel fogadjuk el, és használjuk minden tápoldat készítéshez. A jövőbe tekintve meg kell jegyezni, hogy a mikroelemek terén is folyik az állandó kutatás és kiegészítés. Találhatunk már utalásokat, főleg a hidrokultúrás tápoldatok készítésével kapcsolatban, hogy kobalt-, nikkel-, szilícium- és jódvegyületeket is alkalmaznak kis mennyiségben. Ezenkívül mind gyakrabban emlegetik a fólsav és a huminsav fontos szerepét a növények tápoldatozásában. Az organikus műtrágyák már tartalmazzák ezeket az összetevőket. A komplexműtrágya-gyártók is kezdik alkalmazni, tehát a fejlődés nem állt meg a tápoldatozás terén sem. Az organikus műtrágyák sokkal több különböző mikroelemet és egyéb tápelemet tartalmaznak, mint a hagyományos komplex műtrágyák. A műtrágyagyártók igyekeznek alkalmazni a kutatási eredményeket, és mindez a termelők érdekeit is szolgálja. Ettől függetlenül sűrűn hallani nem megfelelő összetételű műtrágyákról, de ezek ritkán vonatkoznak az alapműtrágyákra.