Hatásmódjuk alapján kontakt, mélyhatású és szisztematikus növényvédő szereket különböztetünk meg. Csoportosításuk alapja, hogy a kontakt növényvédő szer a növény felületét borítja, nem jut be a szövetekbe, a mélyhatású bekerül a növény szöveteibe, de a nedvkeringésbe nem, a szisztematikus pedig bejut a növényi nedvkeringésbe.
Felhasználásuk szerint csávázó, permetező, porozó növényvédő szerekre, füstölőszerekre, granulátumokra és csalétkekre oszthatjuk őket.
A csávázószerekmagvak, gumók, hagymák fertőtlenítésére szolgálnak. Kontakt hatóanyagúak – csak a magvak felszínén található kórokozókat pusztítják el, mint pl. a Mankogal-FS (mankozeb). A szisztematikus csávázószerek a magvak belsejében található kórokozókat is elpusztítják, védelmet biztosítanak a csíranövénynek is, mint pl a Raxil 060-FS (tebukonazol) és a Prestige 290-FS (pencikuron+imidakloprid).
A permetezőszerek vízben feloldva, permetezőgépekkel kijuttatva használhatók. Lehetnek folyékony növényvédő szerek, por alakúak, újabban használatos a WGformuláció (Ezek vízben oldódó granulátumok, némelyeknek a csomagolása is feloldódik, ami azért előnyös mert az ember nem kerül direkt kontaktusba a peszticiddel.)
A porozószereket közvetlenül por alakban kell kijuttatni, pl. Etiol prah (malation). A füstölőszerek zárt termesztőberendezésekben használhatók, ahol a füst kifejtheti hatását.
A granulátumok G jelzést viselnek, pl. Galition G-5 (fenitrotion+malation), Foksim G-5 (foksim), Basamid granulat (dazomet). Ezek főként rovarölők.
A granulátumokat a vetéssel egy időben a sorokba vagy vetés előtt a teljes felületre kell kijuttatni, ezt követően be kell dolgozni a talajba, hogy kifejtsék hatásukat.
A csalétkeknél a növényvédő szer rájut valamilyen, a kártevők által kedvelt növényi részre, legtöbbször a magra, amelyet elfogyasztva a kártevő elpusztu. Ilyen pl. a Cinkfosfid mamak, Antikolin mamak arágcsálók ellen és a Mesurol granulátum a csigák ellen.
Csalétkeket készíthetünk magunk is rovarölő szer, cukor és dara keverékéből pl. a vetési bagolylepke hernyója ellen.
Rovarölő szerek
A rovarölő szerek felosztása a rovarokba való bejutásuk alapján: lehetnek légzési mérgek, gyomormérgek és kontaktmérgek.
Felhasználásuk alapján lehetnek talajlakó kártevők elleniek, foliáris rovarölők – magvak, gumók, hagymák, palánták fertőtlenítésére szolgálók és raktári kártevők elleniek.
A rovarölő szerek főbb kémiai csoportjai:
– klórozott szénhidrogének (kivonják őket lassan a forgalomból)
– szerves foszforsav-észter-származékok
– piretroidok
– neonikotinoidok
– bioregulátorok
– természetes eredetű olajok.
A klórozott szénhidrogének közé tartozik az első rovarölő szer, a DDT, a lindán és az endoszulfán (Tionex). Ezek akut mérgezést nem váltanak ki, lassan bomlanak le. (A melegvérűek zsírszövetében akkumulálódnak, és krónikus hatásuk következményei csak évek múltán jelentkeznek.) A DDT az 1950-es évek óta be van tiltva, de még ma is kimutatható a környezetünkben (pl. az anyatejben).
A szerves foszforsav-észter-származékok a rovarölő szerek legnagyobb csoportja,
jellemzőik a magas iniciális mérgező hatás, a széles hatásspektrum. A melegvérűekre gyakorolt akut hatásuk jelentős. Példák: Fenitrotion (fenitrotion), Sistemin (dimetoat), Lebaycid (fention), Zolone liquid (foszalon), Actellic (pirimifosz-metil), Pyrinex (klórpirifosz).
A piretroidok jellemzője, hogyszéles hatásspektrumúak, alacsony dózisban alkalmazhatók, és hogy a melegvérűekre gyakorolt akut hatásuk nem jelentős. Magas hőmérséklet és fény hatására könnyen lebomlanak, ezért csak 20–25 Co alatt használhatók. (Példák:Decis (deltametrin), Fastac (alfa-cipermetrin), Karate zeon (lambda-cihalotrin), Fury (zeta-cipermetrin).
A neonikotionoidok felszívodó vagy mélyhatású rovarölők. Példák: Volley=Mospilan (acetamiprid), Confidor (imidakloprid), Calypso (tiakloprid), Actara (tiametoksam).
A bioregulátorok olyan hatású szerek, amelyek zavart keltenek a rovarok fejlődésében. Példák: Dimilin (diflubenzuron), Insegar (fenoxikarb), Alsystin (triflumuron), Match (lufenuron).
A természetes eredetű olajok eltömítik a rovarok légzőnyílásait, a tojást is megsemmisítik. Környezetkímélő hatásúak. Pédák: Belo ulje, Galmin.
A különböző kémiai csoportoknak különböző a hatásmehanizmusuk, ezért a rezisztencia kialakulásának elkerülése végett a rovarölőket cserélgetni kell. Nem más nevűeket kell használni hanem más csoportból valóakat!
Gombaölő szerek
Hatásmehanizmusuk szerint felosztva a gombaölő szerek lehetnek preventív, kuritatív és eradikatív hatású fungicidek. A preventívek megelőző hatású fungicidek, a fertőzés kialakulása előtt kell használni őket, kontakt hatásúak és a csapadék hatására könnyen lemosódnak. Példák: Kaptan (kaptan), Dithane (mankoyeb), Kolosul (elemi kén)
A kuratív hatású fungicideka fertőzés után pár nappal is kifejtik hatásukat. Főleg szisztemikus hatásúak (felszívódók). Gyakrabban alakul ki rezisztencia a gombáknál ezekkel a szerekkel szemben. Jellemzőjük, hogy csapadék hatására nem mosódnak le.
Az eradikatív hatású fungicidek meggátolják a sporulációt.
A gombaölő szerek felosztása felhasznásuk alapján:
– fungicidek melyeket a szőlő és gyümölcsfák nyugalmi állapotában használunk
– foliáris gombaölő szerek
– magvak, gumók, hagymák, palánták fertőtlenítésére szolgáló szerek
– talajfertőtlenítő szerek.
A gombaölő szerek főbb kémiai csoportjai a szervetlen és a szerves fungicidek.
A szervetlen gombaölők lehetnek kén- és réztartalmúak. A kéntartalmú gombaölő szerek az egyik legöregebb fungicidcsoportot képezik, a melegvérűekre praktikusan nem mérgezőek. Eredményesen használhatók a lisztharmat kórokozója ellen, atkaölő mellékhatásuk van. Emellett kontakt, megelőző (preventív) hatásúak. Hatásukat 15-17 C0-tól fejtik ki, az optimális hőmérséklet melyen hatnak 25 C0, nagy melegben fitotoxikusak lehetnek a növényekre. Példák: Kolosul, Kvašljivi sumpor, Kumulus.
A réztartalmú gombaölő szerek preventív, kontakt hatású fungicidek és baktericidek. Hatásosak különbözö foltbetegségek és peronoszpórák ellen. A gyümölcsfák lemosó peremtezésére ajánlottak – ősszel vagy kora tavasszal.
Példák: Bakarnioksihlorid, Cuprozin, Funguran-OH, Kocid 2000, Cuproxat.
A szerves gombaölő szerek lehetnek ditiokarbamátok, ftalimidek, dikarboximidek, triazol derivátok, benzimidazol derivátok és sztrobilurinok.
A ditiokarbamátok preventív, kontak hatású fungicidek széles hatásspektrummal (peronoszpórák, rozsda és foltbetegségek, levélfodrosodás ellen hatásosak). Példák: ciram, tiram, cineb, mankozeb, propineb, metiram
A ftalimidek preventiv, kontakt fungicidek, kuratív mellékhatással. Hatásosak palántadőlés, szürkepenész, foltbetegségek ellen. Példák: kaptan, folpet.
A dikarboximidek felszívódó fungicidek, preventív és kuratív hatással. Eredményesen alkalmazhatók a szürke- és fehérpenész kórokozója, valamint a monília ellen (botriticidek). Példák: Rovral (iprodion), Sumilex (procimidon), Ronilan (vinklozolin).
A triazol-derivátok szisztemikus gombaölő szerek, preventív, kuratív és eradikatív hatással. A Score (difenokonazol), Anvil (hexakonazol), Punch (flusilazol), Systhane (miklobutanil), Topas (penkonazol) varasodás és lisztharmat ellen gyümölcsösökben használatosak. Az Alto combi (ciprokonazol+karbendazim), Artea (ciprokonazol+propikonazol), Rias (difenokonazol+propikonazol), Impact (flutriafol), Bumper (propikonazol), Duett (epoxikonazol+karbendazim), Eminent (terakonazol) lisztharmat, rozsda és foltbetegségek ellen a gabonafélékben, valamint a cerkospóra ellen cukorrépában alkalmazhatók. A Dividend (difenokonazol), Raxil (tebukonazol), Vincit (tiabendazol+flutriafol) gabonafélék magcsávázására üszögfélék és foltbetegségek ellen használható.
A benzimidazol derivátok szisztemikus fungicidek, preventív és kuratív hatással. Széles hatásspektrum jellemzi őket a lisztharmat, monília, palántadőlés és raktári betegségek elleni felhasználásban (benomil).
A sztrobilurinok felszívódó fungicidek preventív, kuratív és eradikatív hatással. Ez egy újabb gombaölő csoport.
Felhasználási területei:
– varasodás és lisztharmat ellen gyümölcsösökben: Zato (trifloxistrobin), Stroby (kreszoxim-metil)
– peronoszpóra és lisztharmat ellen szőlőben: Cabrio top (piraklostrobin+metiram)
– lisztharmat, peronoszpóra, foltbetegségek ellen szőlőben és zöldségfélékben: Quadris (azoxistrobin)
– monília, szürkepenész és foltbetegségek ellen gyümölcsfáknál és zöldségfélékben: Signum (boscalid+piraklostrobin)
Akaricidek
Az akaricidek lehetnek speciális akaricidek, atkaölő mellékhatású inszekticidek
és atkaölő mellékhatású fungicidek.
A speciális akaricidek csak az atkák különböző fejlődési fázisaira hatnak: tojás, lárva, nimfa, felnőtt egyed. Példák: Nissorun (hexitiazox), Omite (propargit).
Az atkaölő mellékhatású inszekticideknek atkagyérítő hatásuk van. Példák: Talstar (bifentrin), Malation (malation), Tionex (endosulfan).
Az atkaölő mellékhatású fungicideknek atkagyérítő hatásuk van. Példák: Karathan (dinokap), kéntartalmú gombaölők.
Gyomirtó szerek
A gyomirtó szereket felhasználásuk ideje szerint, szelektivitásuk szerint és hatásmechanizmusuk szerint csoportosíthatjuk.
Felhasználásuk ideje szerint lehetnek:
– vetés vagy ültetés előtt használható gyomirtó szerek – presowing
– vetés után, kelés előtt használható gyomirtó szerek – preemergence
– kelés után használható gyomirtó szerek (állománykezelés ) – postemergence
A jó gyomirtóhatáshoz vetés vagy ültetés előtt (presowing) szükséges a
morzsalékos talaj. Ha be kell dolgozni a talajba a gyomirtót, akkor azt vagy egymenetben, vagy közvetlenül a permetezés után kell elvégezni, hogy megakadályozzuk az elpárolgást és a fény hatására történő hatóanyag-lebomlást.
Vetés utáni, kelés előtti (preemergence) feltétele a morzsalékos talaj, emellett a permetezés után 10 napon belül 10 mm mennyiségű csapadék kell, hogy hulljon a hatáskifejtéshez.
Kelés után (postemergence) be kell tartani a használati utasítás szerinti növényfázisokat mind a kultúrnövényekre, mind a gyomokra vonatkozóan. A kultúrnövények ajánlott levélszámánál a sziklevelet nemkell beleszámítani az adott levélszámba. Szem előtt kell tartani, hogy a gyomnövényeket a legérzékenyebb fázisukban kell irtani: az egyszikűeket bokrosodás előtt 2-3 leveles állapotig, mert ezen a fázison túl a többéves gyomoknak megfelelő dózist kell használni; a kétszikűeket szikleveles állapottól 4 levélig. A permetezést 20–25 Celsius-fok alatt kell elvégezni, az esti órákban, mikor már csökken a hőmérséklet. A permetezéstől számítva 2 órán belül lehetőleg ne essen csapadék. A beteg és fagykáros növényeket nem szabad permetezni. A permetezést szélmentes időben kell végezni, hogy meggátoljuk a permetszer átjutását a szomszédos táblákra (drift). Alkalmazásuk általában egy kezelés évente, azonban egyes gyomirtóknál a jobb hatás elérése érdekében a dózis kétszeri kijuttatása eredményesebb (split aplikáció). Minden permetezés után ki kell mosni a permetezőgépet, hogy elkerüljük a permetezési hibákat (a szermaradványok káros hatását).
Szelektivitásuk szerint a gyomirtó szereket feloszthatjuk totális és szelektív gyomirtó szerekre.
A totális gyomirtó szerek, melyek minden zöld növényre hatnak, kontakt hatásúak – Reglon (dikvat-dibromid), Gramoxon (parakvat) – és felszívódó hatásúak (glifoszátok) lehetnek.
A gyomirtószerek szelektivitása
1. kultúrnövényre nézve:
– keskeny vagy széles levelű kultúrákban alkalmazhatóak
2. a gyomnövények szerint
– széles levelűekre hatóak
– keskeny levelűekre hatóak
A szelektív gyomirtószerek hatásmehanizmusuk szerint lehetnek:
– talaj- vagy gyökérherbicidek
– kontakt – perzselő hatású herbicidek
– felszívódó levélherbicidek – bejutva a nedvkeringésbe, a rizómákban (talajfelszín alatti növényi részekben) felgyülemelve fejtik ki hatásukat.
BIOLÓGIAI ELJÁRÁSOK (az integrált növényvédelem alkotóeleme – előző írásunk)
A biológiai eljárásokban élő szervezteket (parazitákat, parazitoidokat, predátorokat) használunk fel a kórokozók és kártevők elleni védelemben.
6.kép- Ragadozópoloska
7.kép- Katicabogár-lárva
8.kép- Ragadozóatka
A kártevők előrejelzése
Csapdázás színcsapdákkal, talajcsapdákkal és feromoncsapdákkal végezhető.
A színcsapdák lehetnek:
– kék színű – tripszek
– sárga színű – tetvek és üvegházi molytetű
– fehér színű – cseresznyelégy, bundásbogár
A talajcsapdák olyan rovarok csapdázására használhatók, amelyek nem repülnek. Ezekben a kártevő belesétál a csapdába, és ottmarad (pl. szürke répabarkó).
A feromoncsapdák
– nőstény illatanyagát tartalmazzák – vonzza a hímeket
– fajspecifikusak, csak egy faj egyedeit vonzza a csapda
– rajzásdinamika követése alapján előrejelzés (szignalizáció)
– kis területeken akár elmaradhat a védekezés a kártevő ellen, annyira lecsökkentheti a hím rovarok számát
Feromoncsapdák típusai
A növényvédelemhez ajánlott irodalom:
1. Društvo za zaštitu bilja: Pesticidi u Poljoprivredi i Šumarstvu u Srbiji (SR)
2. Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok ( HU )
Közelebbi információkért forduljon a körzeti szaktanácsadó-szolgálathoz.
Szabadka és környéke: Agrozavod AD, Szabadka
Bognár Pásztor Hajnalka okleveles mérnök
Tel.: 024/556-867
Zenta és környéke:
Mezőgazdasági állomás DP, Zenta
Babity Andrea okleveles mérnök
Tel.: 024/811-370
Kelt.: 2008. 11. 21-én
